kávézó a világ végén

Szó szerint a bőrünkön érezzük, hogy mennyire fontosak számunkra a fák. A nyári hőhullámok során akár 15-20 fokkal is hűvösebb lehet egy megtermett fa árnyékában. De nem csak fákra, az erdőkre is óriási szükség van a klímaváltozás korában.

Ezért tűzte ki célul a 2019-ben indult 10 millió fa civil szervezet, hogy minél több fát ültessen el Magyarországon. És ebben nyújt szakmai segítséget a kezdetek óta Bozzay Balázs, aki 28 éve foglalkozik klímavédelmi, fenntarthatósági témákkal. Erdész, környezetgazdász, faápoló, favizsgáló, az Európai Únió Klímapaktum Nagykövete, aki szerint „fákat és gondolatokat ültetünk” .

De hogyan menthetnek meg minket a fák?

New Hope,

A változás régen látott lehetőségekkel ruházta fel a társadalmat. Az új politikai lehetőségek felébresztik a közvéleményt a paradigmaváltások tudományi és technikai területeken egyaránt az alapszabályok megváltoztatására nyit.

A kávézó mai diskurzusa a változások lehetőségek sorát taglalja. a korszakos diplomáciai váltás és lehetőség a környezetvédelem mezőgazdaság vízgazdálkodás nem lebomló anyagok kezelése és még sok téma ami VÉGRE optimista szemléletbe csomagolja a kávézót.

Marvinnal, Pőcze Balázzsal és McMenemy Márkal.

A kávézó vendégei ezúttal a Matelosz a madárbarát települések országos szövetségéből látogatnak el Márkhoz. Rodics Katalin és Márta Kriszta egy kihagyhatatlanul különleges hétfőn jártak a café stúdiójában és az erről készült felvételt igazi tavaszi hangulatban sikerült rögzíteni.

Márta Kriszta, titkár és Rodics Katalin szakmai tanácsadó

a Matelosz célja, hogy alulról szervezett természetvédelmi mozgalomként egyre több településnek nyújtson segítséget abban, hogy madarak, emberek és egyéb élőlények számára élhetőbb, természetközelibb környezetet teremtsenek. Mindezt pedig a helyi emberekkel és helyi megoldásokkal, nem íróasztali mögül érkező megoldásokkal.

A Matelosz felületet ad a tudásmegosztáshoz és az önkormányzatokból egy egymást segítő közösséget hoz létre.

Garantált tartalom!

Idén 5. alkalommal, több mint 600 diák részvételével tartották meg az Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót. A fókuszban a klímaváltozás és annak minden aspektusa jócskán megmozgatta az érdeklődők gondolatait. A résztvevők tanultak, kérdeztek és szakemberekkel beszélgettek a jövőjüket formáló változásokról, felkészülésről, és arról, hogyan tehetnek aktívan a környezetükért. Az UNICEF Magyarország KlímaHősök programjából kinőtt eseményen az Unicef fiatal nagykövetei is bemutatkoztak.

Az eseményről, a programokról, az UNICEF támogató szerepéről, és a fiatalok klimapolitikához és a jövőhöz való viszonyáról beszélgettünk Vázsonyi Benedekkel az Unicef fiatal klímanagykövetével és Cserey-Horváth Dórával, aki az UNICEF Klímahősök program koordinátora

A mai kávézóban Marvin és McMenemy Márk ismét karöltve elemzik Pőcze Balázs válogatott világhíreit , melyek kontinenseken átívelve vetítik a jövőképet .

Hirek a répakirály lényről aki megint sutba dobja a bolygónk érdekeit, cezaromán szemlélet egy furcsa szürreális hatalmi téboly szegmenséből. Ám nem csak ez dominál a műsorban!

Hírek a környezetvédelemről, japánból , visszatér a zokniszandál? Széndioxidból cellulóz?

Hiszem ha látom rovat: fából gyanta ?

Véget érhet a fast fashion ? felülírja e valaha a fogyasztást a céltudatosság?

Vigyázat! Garantált tartalom!!

A kávézó a világ végén mai adásában McMenemy Márk vendége Dr. Meskó Bertalan, a világ egyik legismertebb orvosi jövőkutatója (medical futurist), akit nemzetközi szinten is nagyon sokan, több mint egymillióan követnek és akivel többek között második könyve, a Térkép a jövőhöz kapcsán is beszélgetünk. Bertalan úttörő szerepet vállalt az egészségügyi technológiák (AI, viselhető eszközök, genomika) gyakorlati alkalmazásának kutatásában. Több mint 900 előadást tartott, köztük a Harvard, Stanford és Yale egyetemeken, valamint a WHO-nál. Olyan lapokban szerepelt, mint a CNN, Forbes, TIME, BBC, és a New York Times.

A kávézó a világ végén ezúttal is a jövő híreit hozza. Ismét a legfrissebb technikai és globális fejlődésre vonatkozó friss információk kerülnek boncasztalra, Pőcze Balázs a kozmosz cenzoraként adagolja az általa válogatott híreket, McMenemy Márk pedig gondolati síkon festi alá meglátásaival.. A célkeresztben az energia tárolására tett erőfeszítések és fejlesztések vs. világ , az elektromos autózás és az akkuk kapacitása, miyen alapanyagok helyettesíthetik a nehézfémeket a gyártási folyamatokban. Fikciók és jövőkép festés keretek nélkül.

Garantált Tartalom!

Dr. Jordán Ferenc a magyar ökológiai kutatás egyik legeredetibb és legszókimondóbb alakja. Biológusként és hálózatkutatóként elsősorban az ökoszisztémák komplexitásával, a fajok közötti kölcsönhatásokkal és a természetvédelmi biológia rendszerszintű kérdéseivel foglalkozik. Íme néhány kulcspont a munkásságáról: Hálózatkutatás: Úttörő szerepe van a táplálékhálózatok matematikai és számítógépes modellezésében. Azt kutatja, hogy melyek azok a „kulcsfajok”, amelyek eltűnése a teljes ökoszisztéma összeomlásához vezethet. Nemzetközi jelenlét: Dolgozott neves kutatóintézetekben Olaszországban és Norvégiában is, korábban pedig a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója volt.

A beszélgetést Mcmenemy Márk készítette.

Garantált tartalom.

„Ami nem kínai, az hamisítvány” – mondják néha viccesen. Kétségbevonhatatlan tény: ez az évszázad – legalábbis eddig – az ázsiai tigrisről szól. Szinte minden róluk szól, és minden ott készül. De vajon tényleg sikerült maguk mögött hagyniuk a „gagyit”, és valóban végbement a „Made in China” szlogennel fémjelzett minőségi váltás? Tényleg annyival előrébb járnak, mint a világ többi része? És mi az elképesztő sikerük titka?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, ezúttal nem a hírekből, hanem első kézből. A Világvégi Kávézó vendége Mátrai Miklós, aki magyar-kínai cége révén immár 15 éve havi rendszerességgel utazik Kínába. Ez idő alatt rengeteg várost és gyárat látogatott meg, rengeteg embert ismert meg, saját szemével látta a másfél évtized alatt végbement hatalmas változást, és valamelyest megfejtette a kínai néplelket és a siker titkát is.

Kína-tudor vendégünket Marvin, Pőcze Balázs és McMenemy Márk faggatják.

Garantált tartalom!

A kávézóban ezúttal a szélenergia hazai helyzete a téma. Nem kell a téma szakértőjének lenni ahhoz, hogy lássuk Magyarországon erősen elhanyagolt technológiáról van szó. Míg a szomszédos Ausztriában 4 028 MW körül termelnek a szélerőművek, addig ez az érték idehaza alig közelíti meg a 330 MW körüli értéket.

Mi lehet ennek az oka? Nincs idehaza elég szél? Túl veszélyes a madarakra, környezetre nézve? Nem gazdaságos vagy egyszerűen csak nem szeretjük, mert csúnya?

Ezekre a kérdésekre ad igen határozott és cseppett sem visszafogott választ Dr. Munkácsy Béla az ELTE, Természettudományi Karának, környezet- és tájföldrajzi tanszék vezetője, a terület nemzetközileg elismert szakértője, aki csapatával nemrég a nagynevű Nature Magazine-ban is publikált egy tanulmányt a megújuló energiára történő átállás lehetőségeiről.