Friderikusz Podcast

2007-ben váratlan diplomáciai pengeváltáshoz vezetett a Fidesz egyik rendezvényén, amikor Orbán Viktor az európaitól eltérő orosz észjárásra tett bíráló megjegyzéseket. A pártelnök amellett érvelt, miért nem szabad Magyarország energiaellátását az oroszoktól függővé tenni. Igor Szergejevics Szavolszkíj, Oroszország akkori budapesti nagykövete vendégként volt jelent ezen a Fidesz-rendezvényen és nem hagyta szó nélkül Orbán kritikáját.

Hogyan támogathatja a munkánkat?  

Legyen a patronálónk, és a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat:

Egyszeri vagy rendszeres banki átutalással is segíthet. Ehhez a legfontosabb adatok:

Akármilyen formában támogatja munkánkat, köszönjük!  

Kövessenek, kövessetek itt is:

#FriderikuszPodcast #FriderikuszArchiv

Giulietta Masina olasz filmszínésznő, a rendezőzseni, Federico Fellini felesége volt. A mindig légies külseje mással össze nem téveszthető játékstílussal párosult. Apró, törékeny alkatú volt és ahogy az emberi lelket meg tudta jeleníteni, azt úgy senki más nem volt képes, főleg az Országúton Gelsominájaként és a Cabiria éjszakái utcalányaként. Ez a két szerep tette halhatatlanná az egyetemes filmtörténet számára. Gyakran mondták róla: ő a női Chaplin. Giulietta művészetéről férje, Fellini a Mesterségem, a film című kötetében így vallott: "Olyan színésznek tartom, akit egyedülálló tehetséggel áldott meg az Isten: rendkívüli közvetlenséggel tudja kifejezni egy bohóc csodálkozását, rémületét, kirobbanó vidámságát és komikus szomorúságát. 

Giulietta ugyanis bohóc-színész, valódi női bohóc. Az én szememben ez nagy dicséret, sok színész azonban bosszankodva fogadja, lekicsinylést gyanít mögötte, nem tartja elég méltóságteljesnek, inkább gorombának érzi. Tévednek: szerintem a bohóctehetség a legnagyobb adomány, a lehető legarisztokratikusabb adottság a színészmesterségben." Kitűnő formában érkezett 1993-ban a Friderikusz Show kamerái elé, a felvétel során még táncra is perdült, természetesen csak Friderikusz Sándor kedvéért. 

Giulietta Masina a budapesti szereplése után néhány hónappal, 1994 márciusában, 73 éves korában halt meg, öt hónappal Fellini után. Közös sírhelyben nyugszanak, Fellini szülővárosának, Rimini temetőjében. Ahogy Fellini temetésén is, Masina végső búcsúján is Mauro Maur trombitált, Nino Rota keserédes témáját az Országúton-ból.

Hogyan támogathatja a munkánkat? 

Legyen a patronálónk, és a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat: https://www.patreon.com/FriderikuszPodcast 

Egyszeri vagy rendszeres banki átutalással is segíthet. Ehhez a legfontosabb adatok:

Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number):

Akármilyen formában támogatja munkánkat, köszönjük!  

Kövessenek, kövessetek itt is:

#FriderikuszPodcast #FriderikuszArchiv

Haidegger Tamás, orvosbiológiai mérnök elkötelezett fiatal szakértője a XXI. századi robottechnikának. Mivel a következő 20-30 évben nagyobbat változik majd a világ, mint azt megelőzően száz év alatt, ennek folytán meg kell barátkoznunk azzal is, hogy rövidesen nem az ember lesz a legfejlettebb faj a Földön.

Barabási Albert-László Erdélyben született, de jó ideje az Egyesült Államokban kutat és bármiről legyen is szó, könnyen eljut a hálózatok felismerésééig. Bostonban a Northeastern és a Harvard Egyetemen dolgozik, az elmúlt években több könyve jelent meg, a többi között a Behálózva – a hálózatok új tudománya című kötete.

Hányszor érzi úgy az ember, hogy nem bírja tovább, hogy elfogyott az energiája és nincs kedve semmihez, hogy folyton fáradt, mégsem tud aludni, mert ide-oda cikáznak a gondolatai, hogy ha például valaki a környezetében akár csak jóindulatúan szóvá tesz valamit, felrobban, mert pattanásig feszülnek az idegei, hogy ha a dolgok így mennek tovább, arra rámegy a családi élete, miközben a teljesítményével látszólag nincs baj, egyre inkább üresnek, kedvetlennek, néha kétségbeesettnek érzi magát...

Ismét láthatnak egyet azok közül a Friderikusz műsorok közül, amelyeknek vendége Lukács Béla, elméleti fizikus volt, akit igazi polihisztorként tiszteltek a nézők, mert bármikor bármiről kérdezte is a műsorvezető, mindig mindenre egzakt választ tudott adni. Lukács Béla sikeréhez - kérlelhetetlen tudásán kívül - nagyban hozzájárult sajátos előadásmódja és rendhagyó személyisége, amelyek akkor is hatottak, ha laikusként nemigen sokat lehetett érteni tudományos igényességű okfejtéseiből.

Fontosnak tartottuk éppen ezekben a napokban ismét műsorra tűzni a világhírű íróval, Salman Rushdie-val 2007-ben készült interjúnkat, mivel a sokat vitatott Sátáni versek című könyv szerzőjét pár napja megkéselték, miközben New Yorkban adott elő.

#FriderikuszPodcast #FriderikuszArchiv

Kiss Mihály 1995-ben egy maga készítette táblát akasztott a nyakába és kiállt Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjához, a Blaha Lujza térre, ahol koldulásba kezdett. A nyakába akasztott táblán kizárólag önmagát vádolta azzal, hogy mennyi embert átvert, milliókat kölcsönzött tőlük, de nem volt képes ezeket megadni. Egyetlen szóval sem tagadta, amit elkövetett, hiszen tudta, ezek már kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Pedig valaha harmonikus életet képzelt magának: diplomatának készült, Moszkvában járta ki a határőrparancsnoki főiskolát, de azt már nem fejezte be, hiába volt kilátásban a vörös diploma.

Eric Moussambani (becenevén „Eric, az angolna”) egyenlítői-guineai úszó, aki nemzetközi hírnevét a 2000-es, Sydney-i olimpián szerezte, 100 méteres gyorsúszásban, bár az akkor 22 éves fiú a minimális kvalifikációs követelmények teljesítése nélkül, olyan szabad kártyával jutott el az olimpiára, amellyel a drága képzési lehetőségekkel nem rendelkező fejlődő országokat támogatják.

Néhány hete nagy vihart kavart a 24.hu online újság hasábjain egy interjú, amely Gelencsér András légkörkutató-tudóssal készült. A professzor nem kevesebbet állított benne, mint azt, hogy "a féktelen növekedés és jólét legkésőbb 2040-ig véget ér és a modern civilizáció súlyos válságba kerül", ugyanis a klímaváltozás már megállíthatatlan, a fenntartható rendszerekre váló átálláshoz nincs elegendő energia- és nyersanyagforrás és a fogyasztáshoz szükséges készletek is kimerülőben vannak. Ezért a nyugati civilizációként jellemzett életformánknak már csak legfeljebb két évtizede van hátra, az átállásra pedig nincs elég idő.