Gépész ( hangoskönyv )

Tíz éve már, hogy Anakin Skywalker elhagyta távoli, kopár otthonát, és Jedi-növendék lett. 

19 évesen különleges érzékkel bánik az Erővel, és ő az egyik legjobb pilóta a Jedi-templomban. 

Sajnálatos módon eléggé vakmerő és konok. Mestere, Obi-van Kenobi óvakodik attól, hogy időnek 

előtte túl nagy felelősséget ruházzon rá. Ám ez nem tartja vissza a Jedi-tanácsot attól, hogy 

megbízza Anakint az első önálló feladattal: a szépséges Padmé Amidala szenátornő védelmezésével. 

Az erős akaratú Padmé maga szokta megvívni saját csatáit, és bár vonakodik, elfogadja Anakint 

védelmezőjéül. Hamarosan azonban megbánja e döntését, mivel a kölcsönös vonzódás próbára teszi 

érzelmeit és a fiú Jedi-esküjét…

A Holdon ismeretlen lények gépeit fedezik fel. A Marsról rádiójeleket sugároz 

egy mesterséges égitest. A Föld felé antianyag bolygó száguld. Az égbolton titokzatos 

vörös villámok tűnnek fel…

Vajon mit akarnak, mit terveznek a Neptunusz lakói?

A Föld kitaszította őket. Bilincsbe vert férfiak és nők várakoznak összezsúfolva 

a teherszállító űrhajó acélpadozatán… a megsemmisülésre. A halálbüntetés a múltté 

helyette ott a Hádész Büntetőbolygó, mely maga a halál: Paradicsom a bűnözőknek, 

Pokol a politikai elítéltek számára.

A szökés reménytelen. A Hádészról még senki sem tért vissza. Az ember mégis őrült: 

bizakodik a menekülésben… a közkegyelemben…

Rog Carter tudja: őt nem engedik szabadon. A Kormány elleni összeesküvés vádjában 

találták vétkesnek. Ennél nagyobb bűn pedig nem létezik a Földön…

A német tudományos fantasztikus irodalom atyjaként világszerte ismert szerző egyik 

legizgalmasabb kötetét tartja kezében az Olvasó. A mindvégig feszült hangulatú, 

eseménydús regény szórakoztató, ám egyúttal tanulságos olvasmányt kínál a ma és a jövő emberének.

A regény három hőse nagy fába vágja a fejszéjét: meg akarja oldani Hadesnek, 

a hírhedt halálbolygónak a titkát. A bolygóról ugyanis még egyetlen egy expedíció 

sem tért vissza: a bajbajutottak utolsó híradásai pedig egy eddig még soha nem 

tapasztalt veszedelemről árulkodnak. Mondanunk sem kell, hőseink vállalkozása 

sikerrel jár: bátran megküzdenek az űrkalózoknál is nagyobb pusztító erővel – s mindezt 

olyan fantasztikus ismeretlen veszélyeket rejtő világban, ahol az űrhajók többszörös 

fénysebességgel képesek száguldozni a világűrben.

Olvasás közben gyakran álmos leszek! Vennél egy kávát nekem? 

           https://ko-fi.com/Gepesz

William és Robert a délibábot bámulták. Amiről az idegen beszélt, mind ott kavargott az 

aranyló homokban; olyan volt, mint valami mesebeli, minaretekből és távol-keleti kupolákból 

emelt kőkoszorú. A góbi csillámló porkavalkádja közepette karcsú tornyok törtek a magasba, 

a termékeny Eufrátesz partjait napszítta kövek övezték, Palmyra még nem hevert romokban, 

szinte lüktetett az élettől; csak később kopogtatták meg fényét az elszivárgó évek. Körös-körül 

minden vibrált a hőségtől; félő volt, hogy a törékeny csoda örökre eltűnik a föld színéről.

Az idegen szinte megrészegült a látomástól. Hangos szóval fejezte be:

Ritka művészet, ihlet és csoda:

jégbarlangok és napfénypalota!

A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, 

seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások 

modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét 

köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva 

véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról 

az emberről és az emberiségről.

Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, 

Brobdingnagba jut el – eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert 

kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz 

karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: 

Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok 

szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk 

meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák 

országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.

A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt 

évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető 

mondandója – úgy látszik – örökké aktuális marad. Gyerekkönyv-változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint 

az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

Bürger Münchhausenje vérbeli nagyotmondó, hazudozó, ízes, anekdotikus történetek mesélője és hőse, 

aki azonban úgy adja elő hihetetlen történeteit (a félbevágott ló, a szibériai hóesés, az ágyúgolyón 

való utazás, a tűzhányó mélyébe tett kirándulás, a holdbéli emberekkel való találkozás stb.), hogy 

nemcsak a hazugság természetrajzához ad finom adalékokat, de véresen komoly és mégis kacagtató 

társadalombírálatot is gyakorol. Münchhausen nagyszerű, sok színben villódzó figura - történeteinek 

olvasása felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt kifogyhatatlan élvezet forrása.

A máltai sólyom minden idők egyik legfontosabb és legjobb krimije. 

Mindent ehhez mérnek megjelenése óta, és fognak is még mérni, amíg lesznek 

krimiírók – és persze olvasók. Sam Spade-et megbízza egy bizonyos Miss Wonderley, 

hogy keresse meg a testvérét. Amikor partnerét, Miles Archert nyomozás közben hátba 

lövik, Spade egyszerre lesz hajtó és üldözött vad. Vajon képes lesz megtalálni a 

nagy értékű és titokzatos madarat, mielőtt a kövér ember az ő nyomára akad? 

A regény – kevesen tudják – 1936-ban már megjelent magyarul Faludi Miklós fordításában. 

Az Agave Könyvek most ezt a változatot adja közre a regény első megjelenésének nyolcvanadik 

évfordulója alkalmából.

Amikor a rémült Akut felkapta a fejét, azt látta, hogy fentről egy párduc ugrik feléje, 

és a párduc hátába kapaszkodva azt a fehér majmot pillantotta meg, aki annak idején 

legyőzte őt a nagy víz partján.

A majomember belemélyesztette fogait Sita tarkójába, jobb kezével átfogta a fenevad nyakát, 

a bal kezében szorongatott vékony kődarabbal pedig újra meg újra lesújtott a párduc testére 

a bal lapockája mögött.

Akutnak alig volt ideje félreugrani, nehogy a dzsungel eme vérszomjas szörnyei maguk alá temessék.

A két vadállat hatalmas robajjal érkezett le a földre a majom lábainál. Sita hátborzongatóan 

sivított, morgott és bömbölt, a fehér majom pedig némán, de annál állhatatosabban kapaszkodott 

bele zsákmánya vergődő testébe.

 Tarzan a történet címszereplője ebben az epizódban a civilizált világba tart, 

   viszonzatlannak vélt szerelmét felejtendő. Az óceánjáró fedélzetén örök ellenségévé teszi a félelmetes 

   Rokovot (aki cári ügynök, hitehagyott anarchista, gonosztevő, stb.). A bosszúért lihegő kalandor Párizsba 

   érve megpróbálja eltenni láb alól Tarzant. Természetesen a gyilkossági kísérlet kudarcba fullad.