Emberemlékezet

1956 magyar forradalma címlapsztori volt, méghozzá hosszú ideig. Többet szerepeltünk ekkor a nyugati újságok címlapjain, mint az előző 150 évben összesen. 56 nyugati sajtóját elemezzük.

Ha nincs az a nürnbergi bombatámadás, akkor katonatisztként szolgált volna. De amikor az amerikaiak lerombolták a német várost, a bombák a lelkében robbantak. A robbanások messzire röpítették: túl Európán és túl a befogható anyagi világon.

Átvitte a dinasztiát a királyságból a demokráciába. Hagyatéka most itt van Budapesten. Olyan hagyaték ez, amely nemcsak nekünk és az egykori monarchia népeinek, de az egész világ tudományosságának érdekes, mert a hosszú XX. század szellemtörténeti és történelmi összegzése is.

Beszélgetés azokért a százezrekért - apákért, anyákért, lányokért, fiúkért, férjekért és feleségekért -, akik elmentek egy „kis munkára” és soha nem tértek vissza.

Az 1963-as kádári amnesztia utána a forradalom igazi mozgatói börtönben maradtak. Kiket engedtek ki? Erről szól a beszélgetés.

Csak egy „kis munka”, „malenkij robot”. Sokszázezer magyar összességében sokmillió évi munkája gazdagította a Szovjetuniót.

Salgótarján, 1956. Fordulópont a kádári politikában. Amikor halottakon taposva akarnak békét teremteni Moszkva küldöttei. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.

Tabudöntögető beszélgetés a Nyugati téri sortűzről, amikor Kádárék már elég erősnek érzeték magukat, hogy a szovjet tankokkal maguk mögött szembe forduljanak a nemzettel. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.

A Székely hadosztály rövid története a hősies önfeláldozás és a kormányzati bénultság története, amikor vezetői szembe fordulnak a nemzet akaratával. De ki és miért tette tönkre a Székely hadosztálynak küldött ágyúkat?

Észak-Erdély visszatérése részleges gyógyír volt a trianoni sebre. Ezek az évek a megmaradást jelentették és jelentik az ottani magyar közösségek számára.