Miközben mindenhonnan ömlik ránk a téma, keveset beszélünk róla. A szexualitással kapcsolatos kérdéseket felhozni nem könnyű, pedig érdemes: szülőként ugyanis ezzel is megalapozhatjuk a gyermekeink későbbi párkapcsolatait és egészséges szexualitását. Nevelésről, kommunikációról, férfi-női szerepekről is szól a Spiritusz következő adása. Vendégeink: Vadász Eszter tanácsadó és szexuálpszichológus, és Sevcsik Anna, az Élet.Érzés Egyesület alapítója. Mindketten többgyermekes édesanyák.

Tartalomjegyzék:

• Miért általános a prűd hozzáállás a szexualitás témájához?

• Miért mondják szakértőink, hogy újra kell tanulnunk szavakat és kifejezéseket ebben a témában?

• Lehet a családban nyíltan beszélni a szexualitásról?

• Van jelentősége a nemiség szempontjából, hogy bizonyos dolgokban apa vagy anya segít?

• Mikor beszélgessünk ezekről a témákról a családban?

• Miért fontos szabályokat kialakítani a családban?

• Mit takar a testtudat ebben a kontextusban?

• Beszélünk a kamaszkor kihívásairól is.

• Miért fontos az elfogadás a testünkkel kapcsolatban?

• Foglalkozunk a párokkal is: felvillantjuk, milyen problémákkal fordulnak szexuálpszichológushoz.

• Mit jelent tudatos szexuális életet élni?

A Spiritusz legújabb adásában egy rendkívül fontos, ám nagyon nehéz témát fogunk boncolgatni, a szülő és a már felnőtt gyereke közötti konfliktusokról lesz szó. Vajon létezhet-e kibékíthetetlen ellentét, megbocsáthatatlan sérelem a családi kapcsolatokban?

Vannak ajtók, amelyek úgy tűnik, örökre bezáródtak. Hogyan lehet elérni a közeledést, a békülést azok között, akik évek óta szóba sem állnak egymással? Szakértő vendégünk dr. Barát Katalin pszichiáter, pár-és családterapeuta, aki segítőként több mint negyven éve foglalkozik családi nehézségek, konfliktusok kezelésével.

Szükségünk van egymásra, gyereknek a szülőre, szülőnek a gyerekére, érezzük ezt mindnyájan, és bár sokszor pokolian nehéz megtenni az első lépést, félretenni a büszkeséget, de érdemes, mert gyakran a másik is csak egy apró gesztusra vágyik, és rögtön el is kezdődik az enyhülés…

Az adásban felmerülő témák, kérdések

– Sokat változtak a családi konfliktusaink az elmúlt negyven évben, vagy inkább csak a világ körülöttünk, de az, hogy alapvetően mit várunk az emberi, rokoni kapcsolatainktól, az nagyjából változatlan?

– A jogszabályok 18 év felett tekintenek az emberre nagykorúként. Pszichológiai értelemben mikortól nevezhető valaki felnőttnek?

– Normál esetben mikor és hogyan kezdődik a leválás a szülőkről, és meddig tart ez a folyamat? Milyen körülmények, tényezők nehezíthetik ezt?

– A saját identitás kialakulásával az ember önmegvalósításra törekszik és egyre nehezebben viseli, ha a szülei más irányba terelnék az elképzeléseit. Jobb egyetem, jövedelmezőbb hivatás választását presszionálják, és a párválasztásba is rendre beleszólnak puszta „jó szándékból” persze. Mi állhat az ilyen, „gyermekére rátelepedő” szülői attitűd hátterében?

– Sokan jóval 18 éves koruk után is még meg akarnak felelni a szüleiknek, amikor azonban ők is szülővé válnak, ez a korábbi alá-fölé rendeltségi viszony egyre feszítőbbé válik. Ha eddig nem történt meg, hogyan kell helyesen elkezdeni kijelölni a határokat úgy, hogy ne mérgesedjen el a kapcsolat?

– A mai fiatalok már foglalkoznak önismerettel, transzgenerációs témákkal, míg korábban az érzésekről sem nagyon lehetett családon belül beszélni. Hogyan lehet feloldani ezt a disszonanciát?

– Mi zajlik abban a szülőben, aki képes megszakítani a kapcsolatot a gyerekével, unokáival, akinek a szeretete haraggá alakul pusztán amiatt, hogy felnőtt gyereke meghúzta a határait, és már nemet mond bizonyos elvárásokra, és igyekszik átírni a régi családi mintázatokat?

– Általában a folyamatos összetűzéstől, a kapcsolat megszakadásától szenved mindkét fél, de vajon kinek kell nyitnia, megtennie az első lépést a másik felé?

– Az unokák érkezése képes enyhülést hozni akár egy hosszú ideje befagyott kapcsolatban is?

„Hálás vagyok, hogy ezen az egészen átmentünk. Sokkal többet adott nekünk, mint amennyit elvett tőlünk” – mondja a nehéz időszakról adásunkban egy érintett édesanya. Az Érintettek Egyesület azért dolgozik, hogy a daganatos betegséggel küzdő gyermekek és családtagjaik könnyebben vészeljék át a megterhelő hónapokat, éveket. Azonos című könyvükben (Érintettek könyve) személyes történetekkel és hiteles információkkal segítik a mindennapokat. Hogyan lehet ezt végigcsinálni? Mit éreznek a szülők, látva gyermekük fájdalmát, szenvedését? Hogyan reagál a környezet? Mi a lelkigondozó feladata? Ez mind kiderül a Spirituszban, vendégeink Keresztes-Németh Anita édesanya és Némethné Tóth Szilvia mentálhigiénés szakember.

Az adás tartalmából:

– Út a diagnózistól a gyógyulásig. Anita mesél Dorka lánya helyzetéről, állapotáról.

– Mit jelent egy ilyen diagnózis a szülőknek? A családtagok és a környezet számára más-más nehézséget jelent a helyzet – ezt is kifejtik a vendégek.

– Milyen szerepe van egy megtartó közegnek, és miért fontos ez a családban?

– Segítőként jelen lenni, kapcsolódni, meghallgatni – ezek kulcsfontosságúak.

– Mit tanul a segítő a beteg gyerekek édesanyáitól?

– Miért kiemelkedőek az érintettek által kezdeményezett támogatások?

– Mit jelent a „szent két hónap”?

– A segítő bevonódása: mikor és hogyan hasznos?

– Mi a helyzet a hozzátartozók szerepével és támogatásával?

– Hogyan működnek együtt anya és apa, nő és férfi, férj és feleség ebben a helyzetben?

– Sorstársközösség: a megosztás, a hitelesség és a támogatás szerepe.

– Az Érintettek könyve – miért egyedülálló, fontos és hasznos?

Régen úgy tartották, hogy aki okos, magas az IQ-ja, az viheti igazán sokra az életben. Irigyeltük is az átlagosnál jóval magasabb pontszámú tesztek birtokosait, ám idővel kiderült, hogy a siker alapvetően nem függ össze a kiemelkedő értelmi képességekkel, sokkal inkább múlik azon a boldogságunk, hogy hányadán állunk az érzéseinkkel. Például meg tudjuk-e nevezni / fogalmazni a bennünk dúló viharokat, képesek vagyunk-e empatikusan viseltetni mások problémái iránt? Az EQ-nak az is fontos fokmérője, hogy kordában tudjuk-e tartani az indulatainkat, vagy hogy miképp reagálunk arra, ha késik a vágyaink beteljesülése. A Spiritusz következő adásában egy különleges világba, az érzelmek birodalmába kalauzoljuk önöket. Németh Szilvia vendége dr. Kádár Annamária, akit általában mesepszichológusként ismernek, viszonylag kevesen tudják róla, hogy amellett, hogy egyetemi docens, érzelmi intelligenciafejlesztéssel foglalkozó tréner is. Adásunkban sok humoros és megható történeten keresztül saját életének egy-egy részletébe is betekintést nyújt.

Az adás tartalmából:

- Mi a különbség az IQ és az EQ között? Tisztázzuk a fogalmakat szakértőnkkel.

- Döntéseinkben a szívünkre vagy az eszünkre hallgatunk? Hogyan működik ez a dilemma?

- 1905-ben készült az első intelligenciateszt. Hogyan nézett ki akkor, és milyen ma?

- Az IQ adottság, azzal születünk, de az érzelmi intelligencia fejleszthető. Hogyan érhetjük ezt el és miben könnyíti meg az életünket, ha magasabb az EQ-nk?

- 6-7 éves kor körül várható csak el egy gyerektől, hogy szabályozni tudja az érzelmeit – az Agymanók című film ezt jól bemutatja.

- Mi az az Etelka-módszer? Annamária egy sok szülő számára ismert dackorszakos szituációban ad segítséget ahhoz, hogy kezeljük türelemmel gyermekünk akaratosságát.

- Mi a helyzet azokkal a családokkal, ahol nem volt szokás érzelmekről beszélni? Hogyan lehet ezen változtatni, és jó példát mutatni a gyerekeinknek?

- A beszélgetés felénél rátérünk arra, miről is szól valójában az érzelmi intelligencia, beszélünk a mesékről is, hiszen azok az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontos eszközei.

- Mi az a mágikus gondolkodás, és miért hasznos a szülőknek is?

- Miért fontos ismernünk a családtörténetünket? Kutatások is igazolják ennek jelentőségét.

- Miért ne lúgozzuk ki a mesékből, a történeteinkből a konfliktusokat?

- Mi lehet az oka annak, ha egy családban, ugyanazon szülőktől származó gyerekek felnövekedve nagyon más habitusúak lesznek?

- Mi az a vérmérsékleti sajátosság, és milyen típusai vannak?

- Szó esik arról is, hogy milyen egy érzelmi intelligencia tréning.

- Kádár Annamária megosztja élete egy nehéz időszakának történetét, arról beszél, hogyan élték meg a férjével, hogy 13 évig hiába vártak a gyermekáldásra. Végül persze, ahogy az a mesékben is lenni szokott, az ő történetük is pozitívan zárult.

Vendégünkről:

Kádár Annamária pszichológus és egyetemi oktató, akinek egyik szakterülete az érzelmi intelligencia fejlesztése, különös hangsúllyal a meseterápiára és gyermeknevelésre. Kutatásai és könyvei gyakran foglalkoznak az önbecsülés, a lelki rugalmasság és az érzelmek tudatos kezelésének fontosságával.

Egyik legismertebb műve, a Mesepszichológia, bemutatja, hogyan fejleszthető a gyerekek érzelmi intelligenciája meséken keresztül, és milyen szerepet játszanak ezek az elbeszélések az életkori sajátosságok megértésében. Kádár Annamária szerint a történetek és a mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem segítenek a konfliktusok feldolgozásában és az önazonosság kialakításában. Ezt az elvet nemcsak a gyerekekre, hanem felnőttekre is kiterjeszti, hiszen úgy véli, a mesék felnőttkorban is fontos önismereti eszközként szolgálnak.

Az oktatás és pszichológia mellett Kádár Annamária számos könyvet írt, mint például A Te meséd és a Lilla és Tündérbogyó sorozat, amelyek a családok érzelmi világát, a gyerekek fejlődését és a szülői szerepek kihívásait dolgozzák fel gyakorlati példákon keresztül

Sokszor halljuk, hogy a tehetség nem minden: szorgalom, kitartás, és még nagyon sok dolog kell ahhoz, hogy siker váljon belőle: például szükséges a támogató közeg is. A fuvarozó szülő, a plusz órát tartó pedagógus és a toleráns közösség. Mit jelent a tehetségtámogató társadalom? Tényleg mindenki kiemelkedő valamiben? Kell-e keresnünk a rátermettséget, vagy a tehetség valóban utat tör? Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ vezetője a Spiritusz adásának vendége.

A tartalomból:

- Mindenkiben rejlik valamilyen tehetség? Hogyan ismerhető fel?

- Milyen kulcselemek szükségesek a tehetséggondozás folyamatában?

- Szülői feladat: hogyan derítsük ki, miben tehetséges a gyermekünk?

- Orientáció vagy tehetség: mi a különbség?

- Hogyan segíthetik a szülők gyermekeik kibontakozását?

- Mi történik, ha a gyermek tehetséges, de nem érdekli?

- A pedagógus szerepe a tehetségfejlesztésben: hol van az ő határvonaluk?

- Tehetség = Siker? Mindig együtt jár a kettő?

- Tehetségtámogató társadalom: tényleg abban élünk ma Magyarországon?

- Nemzeti Tehetség Központ: hogyan segítik az iskolákat és milyen programokat kínálnak?

- Mentorálás: miért ez a tehetséggondozás leghatékonyabb eszköze?

- Mit tehetünk, ha elfogy a lelkesedés abban, amiben tehetségesek vagyunk?

- A tehetség a gyermek szemszögéből: hogyan élik meg a saját fejlődésüket?

- Mit jelent a természeti tehetség és hogyan lehet fejleszteni?

- Késői tehetséggondozás: van még esély a kibontakozásra, ha csak később kezdik el felismerni?

Korábbi adásainkban is már pedzegettük, most tovább boncolgatjuk a boldog élet titkát, ezúttal a hála szempontjából. Németh Szilvia vendége Rátonyi Kriszta, Junior Príma díjas műsorvezető, akinek 2021-ben volt egy komoly biciklis balesete. A gerincműtét utáni hosszas felépülési időszak alapjaiban változtatta meg egyrészt a saját magához fűződő viszonyát, másrészt a boldogságról alkotott korábbi elképzelését. A beszélgetés során szó esik a Covid-időszak tanulságairól, felnőttkori barátságokról, Kriszta jól működő mozaikcsaládjáról, a szüleihez fűződő szoros kötelékéről és a kedvesével „vezetett” hálanaplójáról is. Ha kíváncsiak, miként van jelen a közkedvelt műsorvezető mindennapjaiban a hála, és hogy mit igyekszik ezzel kapcsolatban Rátonyi Kriszta eltanulni a kutyáitól, tartsanak velünk!

A tartalomból:

● Kriszta derűs gyerekkoráról mesél, jól működő mozaikcsaládjáról, sok szerető testvéréről.

● Beszél egy helyről, ahol gyerekkorában nagyon jól érezte magát, és most a munka által lehetősége van ide évről évre visszatérni, szíve szerint ide is költözne.

● Megtudjuk, hogyan vált Kriszta televíziós műsorvezetővé, kinek hálás ezért, és kik támogatták az útján.

● Nemcsak a sikerekről beszél, hanem a nehézségekről is, arról, hogy hogyan küzdött meg velük, és mit tanult belőlük.

● Szó esik megfelelési vágyról és személyeskedésről is, és arról, ő miként viszonyul ezekhez.

● A beszélgetés központi eleme Kriszta komoly kerékpárbalesete és a gerincműtét utáni felépülés időszaka, mely teljesen átértékelte a testéhez fűződő viszonyát.

● Kriszta rendkívül hálás a családjáért, akik védőhálóként megtartják a nehéz időszakokban, szüleivel kifejezetten szoros a kapcsolata, igazi példaképek a számára.

● A felnőttkorban köttetett barátságok különlegességéről és ápolásuk jelentőségéről is mesél a hallgatóknak Kriszta, ennek fontosságára, sok egyéb felismerés mellett, a Covid-időszak döbbentette rá.

● Megtudjuk, mi a valódi boldogság Kriszta számára, és hogy hogyan tanulta meg értékelni az apró örömöket.

● Apró betekintést enged boldog párkapcsolati hétköznapjaiba, mesél szeretett kiskutyáiról és azt sem rejti véka alá, hogy miképp tanulta meg kezelni, elfogadni, ha néhanapján, ahogyan ő fogalmaz, „felszalad rá néhány kiló”.

Vendégünkről:

Rátonyi Kriszta a közmédia Junior Prima díjas műsorvezetője. Kriszta gyerekszínészként kezdte pályafutását, kilencévesen került a Magyar Televízióhoz, miután beválogatták a Családi kör című műsorba. Televíziós karrierje azóta töretlen. A közkedvelt, mindig derűs műsorvezetőt láthattuk többek között a Dal háziasszonyaként, vezette az Eurovíziós Dalfesztivált és csapatkapitányként szerepelt a Magyarország, szeretlek! című műsorban is. Nyarát Révfülöpön töltötte, ahol a Nyár24 egyik meghatározó tagja volt, ősztől pedig ismét a Család-barát csapatát erősíti délelőttönként a Duna TV-n.

Az ifjú tévés korát meghazudtoló érettséggel szemléli a világ történéseit, és mélyen vizsgálja saját belső folyamatait. Elmondása szerint a koronavírus-járvány okozta bezártság, valamint a biciklis balesete utáni hosszú felépülés alapjaiban változtatta meg az életét. Rátonyi Krisztával a család és a barátok megtartó erejéről, az újratervezésről, valamint önmaga elfogadásáról beszélgettünk a hála kontextusában.

Vajon örökletes tulajdonság, habitus kérdése, hogy tudunk-e az apró dolgoknak is örülni az életben? Egyáltalán észrevesszük-e a sok jót, ami adatott, vagy inkább a rosszra koncentrálunk? Tanulható, fejleszthető-e a hálaérzet?

Az adás meghallgatása után (vagy akár közben) buzdítunk mindenkit (mivel nekünk már bevált), hogy kezdjen el hálanaplót vezetni, vegye sorra azokat a dolgokat is az életében, amelyek természetesnek tűnnek, de hálát érdemelnek. A pozitív életkörülmények, az erőt adó szociális kapcsolatok, az örömteli események tudatosítása mindennap bizonyítottan képes javítani a kedélyállapotunkon.

"Fogyj le és boldogabb leszel! - kapjuk a világtól az üzenetet mindennap. Pedig a tapasztalatok és a statisztikák azt mutatják, hogy egy 10 kg-mal könnyebb test se nem sikeresebb, se nem kiegyensúlyozottabb. Mégis sokan a fogyókúrák és edzések ördögi körében kínlódnak, koplalnak, de egyre gyakoribb a túlevés is. Dr. Lukács Liza szerint a gondolkodásunkon és az evési szokásainkon kell változtatnunk, kis praktikákkal ugyanis már nagyon sokat tehetünk a jóllétünkért, és az egészséges testképünkért. A pszichológussal érzelmi evésről, határszabásról és a magyar étkezési kultúráról is beszélgetünk a következő Spirituszban.

A tartalomból:

· Miért fontos a testünkkel való kapcsolat pszichológiai szempontból?

· A testkép és a boldogság kapcsolata

· A testképzavar és a negatív testkép különbségei

· A testkép és önismeret összefüggései

· Hogyan befolyásolja a gyermek-szülő kapcsolat a testkép kialakulását?

· Az önszeretet megtanítása gyermekkorban

· Pozitív testkép kialakítása

· Lehet-e előnyös tulajdonságokat látni a különböző testformákban?

· Mit jelent a testmegszégyenítés és mik a pszichológiai hatásai?

· Hogyan kapcsolódik a kötődés az evészavarok kialakulásához?

· Többféle evészavar jelentkezése és a kapcsolati dinamikák.

· Mit jelent a pszichológiai éhség?

· Az evészavarok megelőzésének lehetőségei

· A fogyasztói társadalom hatása a testképünkre

Lukács Lizáról:

1999-ben szerezte pszichológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és már az egyetem második évében elkezdte érdeklődését az evési problémák iránt, ami immár több mint 20 éve tart. Szakterülete az evészavarok, mint az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, de a nem organikus eredetű elhízásformák is a kutatási és terápiás érdeklődési körébe tartoznak.

2007-ben megszerezte tudományos doktori (Ph.D.) fokozatát pszichológiából, doktori értekezésének témája az evészavarok és az izomdiszmorfia volt. Ezt követően, 2008-ban tanácsadó szakpszichológus diplomát is szerzett krízispszichológia specializációval.

Lukács Liza terápiás eszköztára sokrétű. Nagy hangsúlyt helyez a kognitív terápiákra, ugyanakkor úgy véli, hogy ezek önmagukban nem mindig elegendőek az evészavarok kezelésében, viszont nélkülük sem lehet teljes a gyógyulás. A pszichodinamikus megközelítést elengedhetetlennek tartja a krónikus zavarok kezelésében, bár a változás egy pontján már más módszerekre is szükség lehet.

Eddig három könyvet írt az evési problémák témájában: Ne cipeld tovább, Lenyelt vágyak, és Az éhes lélek gyógyítása. Emellett megjelent egy könyve is, a Hogyan szeretsz, amely a kötődési mintákat vizsgálja.

„Úgy viselkedsz, mint egy gyerek, mikor fogsz már végre felnőni?” – hangzik el gyakran a kérdés a 18 éven felüliek vitáiban. Úgy tűnik, a konfliktusaink java abból fakad, hogy sokszor képtelenek vagyunk a nehézségeinket felnőtt módon kezelni. Játszmázunk, futjuk ugyanazokat a köröket, folyamatosan őrlődünk, aztán egyszer csak rádöbbenünk, hogy az elakadásaink okait nem másokban, nem kívül, hanem sokkal inkább belül, a saját személyiségünkben kell keresnünk. A Spiritusz nyári szünet előtti utolsó adásában az érett személyiség nyomába eredünk, mert állítólag ez a boldog és harmonikus élet kulcsa.

Németh Szilvia vendége dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa, aki nagyjából 10 évig kutatta a felnőtté válás folyamatát, az eredményeket pedig „Az érett személyiség” című könyvében foglalta össze.

A 18. életév betöltésével jogi értelemben felnőtté válunk, biológiailag is érettek vagyunk már, de a pszichológiai érettség gyakran csak jóval később alakul ki. Az is előfordul, hogy valakinek az érzelemvilága megreked egy jóval korábbi, gyermeki szinten. Mi hátráltatja a fejlődést? Milyen szerepe van az IQ-nak és az EQ-nak a felnőtté válás folyamatában?

A tartalomból:

- A felnőttség és az érettség miért nem szinonimák? Elhangzik az érett ember pontos definíciója is.

- Miért nem létezik teljesen érett ember?

- Szakértőnk beszél arról is, miért és hogyan foglalkozott az érett személyiség kutatásával.

- Hároméves korig megtörténik a gyermek „pszichológiai születése”. Mit jelent ez pontosan?

- Szeretet, elfogadás, odatartozás, intimitás. Ezekkel a szükségletekkel születünk. Szakértőnkkel végigmegyünk ezeken.

- Mit jelent az érett és éretlen szeretet?

- Milyen az érzelmileg érett édesanya? Miért fontos megtanítani az édesanyákat arra, hogy a szoptatás alatt kerüljék a telefon használatát, és ez hogyan függ össze az érettség témájával?

- Érzelmi intelligencia híján milyen nehézségekbe ütközik egy felnőtt ember?

- Magyarországon 100-ból 87 ember tendenciájában éretlen, mondja szakértőnk.

- Beszélünk a tekintélyelvű nevelésről is.

- Mik az ismérvei az érzelmileg éretlen embernek?

- Beszélünk még az önbecsülésről, ami elengedhetetlen az érettséghez.

- Mit jelent, ha nem tudunk leválni a szüleinkről?

A szégyenérzet erkölcsi irányt mutat, meggátolja, hogy rosszat tegyünk, és figyelmeztet minket, hogy mások ítélkezhetnek felettünk. Van azonban egy olyan szintje, amikor indokolatlanul bénít, akadályoz, és rombolja az önképünket: pánikbetegséget, testképzavart és szorongást okoz. Milyen egyéb következményei lehetnek, ha a szégyen már nemcsak pillanatnyi érzésként, hanem állandósult állapotként van jelen az életünkben? Hogyan taníthatjuk meg gyermekeinket arra, hogy szerethetők? Erről is szól a Spiritusz következő adása, amelynek vendége Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta, sématerapeuta-kiképző.

A tartalomból:

- A szégyen pillanatnyi, vagy tartós érzés? Miért bénít a szégyen?

- A megszégyenítésnek is van egy „pozitív” vetülete. A podcastból kiderül, mi ez.

- Felnőttként is van feladatunk azzal, hogy le tudjuk építeni a bennünk kialakult szégyenérzeteket.

- Milyen fizikai és lelki jelenségekkel jár a szégyenérzet?

- Mit jelent a "szégyen iránytűje"?

- Miért fontos, hogy működjön bennünk a szégyenérző-rendszer?

- Mi a különbség a szégyen és a szorongás között?

- Milyen terápia foglalkozik a szégyennel?

- Szakértőnk azt is megmutatja, hogyan lehet másképp mondani azt, hogy „Szégyelld magad”!

Vendégünkről:

Prof. Dr. Unoka Zsolt a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, osztályvezető

Pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus

A Semmelweis Egyetemen általános orvosi diplomát, az ELTE BTK Filozófia szakán filozófus diplomát szerzett. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozva pszichiátriából, pszichoterápiából és pszichiátriai rehabilitációból szerzett szakvizsgát. Pszichoanalitikus. A Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület kiképző terapeutája. Nemzetközi Sématerápiás Egyesület (ISST) kiképző terapeutája.

Jelenleg a Pszichoterápiás Részleg főorvosa, egyetemi tanár. Kognitív-viselkedésterápiás, sématerápiás és pszichodinamikus szemléletben végez pszichoterápiákat, valamint oktatási és kutatási feladatokat lát el. A Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolában szerezte PhD-ját, ahol jelenleg témavezetőként tevékenykedik. Kutatási témája a pszichoterápiás folyamatkutatás, a korai maladaptív sémák, a kötődés, a társas megismerés és az érzelemszabályozás zavarainak vizsgálata mentális zavarokban.

Forrás: semmelweis.hu

Ebben a műsorban az önértékelés, önbecsülés, önbizalom felnőttkori vonatkozásairól beszélgetünk. Egy korábbi adásban dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológussal a gyermekkori történéseket jártuk körbe, azt, hogy milyen szerepe van a szülőknek, az iskolai nevelésnek a reális önértékelés, a stabil önbecsülés kialakulásában. Most, a második részben pedig a felnőttekre fókuszálunk: bemutatjuk, hogyan hat a személyiségre, a viselkedésre, ha valakinek alacsony az önbecsülése, nincs elegendő önbizalma, aztán persze azzal is foglalkozunk, hogy hogyan fejleszthetők ezek a területek, és milyen eredményre, változásra számíthatunk. Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus a vendégünk, aki szerint az önismeret egy életstílus, és nem egy kipipálandó tétel egy listán. A múltunk elakadásainak megfejtése sok választ tartogathat, hogy aztán tovább lehessen lépni egy önazonos, örömtelibb élet felé.

A tartalomból:

• Milyen állomásokon kell megállnunk, hogy az önbizalom megállóhoz érjünk?

• Becsülöm-e azt a személyt, aki vagyok, itt és most?

• Bízom a jövőben? A saját személyes jövőmben?

• Hol van a mindennapi életemben a nyomáspontom? Mit jelent ez pontosan?

• Öntalálkozásaink vannak, nem önismeretünk - mondja szakértőnk.

• Ki az a személy, aki lenni szeretnék? Van erre ÉRDEMI válasz?

• Az elvárás-cunamiból mit vonatkoztassunk magunkból?

• Mit jelent az „örömgyilkos” fogalma? Erről is hallunk történetet.

• Milyen a külső- és belső önbizalmú személy?

• A megfelelő, elég jó önbizalomhoz határvédelemre van szükség. Kapunk ehhez is kulcsot.

• Miért nem bírja a motivációs trénereket a szakértőnk?

• Ki vagyok én? - Tudjuk erre a kérdésre a választ? - A válaszokból sok mindenre következtethetünk.

• Foglalkozunk annyi időt a lelkünkkel, mint a kocsinkkal, vagy az antiaging krémünkkel? Mindenki tegye a szívére a kezét!

• Mi a guillotin-pillanat? És tudunk-e vele mit kezdeni?