Sokan – miközben sikert sikerre halmoznak – rettegnek attól, hogy kiderül róluk, szélhámosok, és nem érdemlik meg az elismeréseket. Az imposztorszindróma kifejezés új keletű, de az állapot régi és gyakori. Végzettségre való tekintet nélkül támadhat, és ha valakin elhatalmasodik, annak megkeserítheti a mindennapjait, a hivatását és a magánéletét. Az okáról, a megéléséről és a szindrómától való megszabadulásról is szól a következő Spiritusz, amelynek vendége Szél Felícia érintett, villanyszerelő, író, az Akik a sikertől szoronganak című könyv szerzője.

Vendégünk: Szél Felícia – kommunikációs szakemberből villanyszerelő, az imposztorszindróma magyar hangja

Szél Felícia sokoldalú pályafutása során kommunikációs szakemberként dolgozott évekig, ám épp ebben a szakmában erősödött fel benne az imposztorszindróma érzése: hiába a szakmai sikerek, belül folyamatosan kételkedett önmagában. A fordulat akkor jött el, amikor saját kezébe vette egy lakásfelújítás irányítását – és később villanyszerelő lett. Ma már ebben a szakmában dolgozik, és itt érzi először azt, hogy amit tud, az valóban az övé, és joggal bízik benne más is. Tapasztalataira építve megírta az első magyar nyelvű könyvet az imposztorszindrómáról, és társalapítóként részt vesz a Nők az Építőiparban Egyesület munkájában is, ahol másokat is bátorít a pályaváltásra, önazonosságra és szakmai hitelességre.

A rák nem válogat. Az öröklött hajlamon túl vajon mekkoraszerepe van a lelki folyamatoknak a tumor kialakulásában, és a gyógyulástmiként lehet a kezelések mellett pszichésen is megtámogatni? Erről beszélget Németh Szilvia a Spiritusz legújabb adásában két vendéggel: Folly Rékával,az idén 120 éves Folly Arborétum és Borászat tulajdonosával, háromgyermekesédesanyával, akinél bő másfél éve agydaganatot diagnosztizáltak. A műsormásodik felében prof. dr. Bányai Éva Széchenyi-díjjal kitüntetettpszichológus, hipnóziskutató professor emerita érkezik a stúdióba, akiszemélyes érintettsége mellett beszél majd két évtizedes, segítő szakemberkéntgyűjtött tapasztalatairól is.

A tartalomból:

– Sokat hallunk arról, hogy a túlsúly, a káros szenvedélyek,a dohányzás, az alkoholizmus rizikótényezők, újabban a feldolgozottélelmiszerek, a tartósítószerek, a mikroműanyagok is felkerültek a kerülendőklistájára. Az „összegubancolódott” emberi kapcsolatoknak, a lelkiőrlődésnek, a stressznek vajon mekkora szerepe van a rák kialakulásában? A rákvalójában a test vagy a lélek betegsége? Mi a helyzet a genetikával?

– Mekkora szerepe van a gyógyulásban a pszichének?Sokszor halljuk, hogy van, ami fejben dől el… Igaz ez a rák kiújulására is?

– Mit javasol a pszichológus, mivel tud erőt adniazoknak, akik nemrég szembesültek azzal, hogy rosszindulatú daganat van atestükben? Amikor az embert letaglózza a trauma, beszűkült tudatállapotbakerül. Miképp lehet innen kikerülnie, és hogyan képes eljutni oda, hogyelhatározza: „meg fogok gyógyulni”? 

– Pozitív, megerősítő gondolatok, esetek. Az időbenfelfedezett daganat, sok esetben „gyógyítható”. Melyek a legerősebb pszichésvédőfaktorok?

Rendszerető, rendetlen és a mániákus takarító. Sokan vagyunk sokfélék, és ha megosztjuk valakivel az életterünket, bizony kénytelenek vagyunk vele összecsiszolódni. Azonban jó néhány konfliktus igazából nem az elhagyott zoknikról és a bevetetlen ágyról szól. Vajon, ha valaki rendszerető, akkor a lelke is rendben van? És ha kívülről nézve káosz az élete, akkor komoly lelki gondokkal küzd? Mindez kiderül a Spiritusz adásából, ahogyan az is, hogy a szomatodráma hogyan segíthet minket a testi-lelki rend megteremtésében. Vendégünk Oláh Kata pszichológus, szomatodráma-vezető -oktató.

- A rend objektív vagy szubjektív dolog? Mindenkinek mást jelent?

- Olyanok leszünk, mint amilyen példát látunk otthon, vagy a temperamentumunk is meghatároz minket?

- Mi történik, ha a rend már nem csak rajtunk múlik?

- A rend-rendetlenség sokunk számára ismerős konfliktusokat szül. Mi történik, ha nem tudjuk megoldani őket?

- Mit kezdjünk a hozott mintáinkkal, ha nem szeretnénk azok szerint élni? Szakértőnk véleménye: ez már nem pusztán döntés kérdése, hanem önismereti munka is.

- Mit jelent a rend lelki tartalma? Rendben vagyunk, ha jól vagyunk?

- Ha felborul a belső rend, az kívülről is látszik?

- Hogyan kezdjünk neki a „lelki nagytakarításnak”?

- Lehet, hogy nem tárgyakra, hanem emberekre van szükségünk?

- A testünk mindig kommunikál – csak figyelnünk kell rá.

- E fenti összefüggésben Bóna Judit beszélget szakértőjével a szomatodrámáról.

- Szülőként hogyan tudunk példát mutatni?

- Hogyan függ össze a rend és az önismeret?

Vendégünkről:

Oláh Katát pszichológusként régóta érdeklik a test és a lélek összefüggései, a gyógyulás belső útjai, amelyek szerinte mindig egyben önmagunkhoz vezető utak is. Szenvedélyesen foglalkoztatja, hogy hogyan válhatunk boldogabbá, egészségesebbé, és miként élhetünk harmonikus kapcsolatban önmagunkkal és környezetünkkel. A SzomatoDrámával 2013-ban találkozott először, és mély benyomást tett rá. 2016 óta vezet szomatodáma-programokat és a módszert oktatja is. Ezáltal nemcsak tanítja, hanem újra és újra felfedezi annak rétegeit.

Az őszinte megbocsátással komoly lelki tehertől szabadul meg az ember, de az idáig vezető út bizony sokszor hosszú és rögös… A Spiritusz adásában a megbocsátásról beszélgetünk Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológussal. A műsorban képzeletben bejárjuk az egyes stációkat a sebzéstől a haragon, bosszúvágyon át a kiengesztelődésig, és közben kiderül, hogy a megbocsátás képessége valójában a gyengék vagy épp ellenkezőleg, az erős emberek jellemvonása-e.

Vendégünkről:

Tapolyai Emőke pszichológus, felsővezetői coach és motivációs előadó

Tapolyai Emőke Magyarországon, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt elismert szakember. Keresztény pszichológus, szexuálpszichológus, felsővezetői coach. Előadó, a Gondolatok elvitelre és a Harmóniában múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel könyvek szerzője, a Family Magazin állandó rovatának – Kavics a cipőben – szerzője.

Klinikai és pasztorálpszichológiai diplomáját Amerikában az Ashland Universityn szerezte, jelenleg a Dél-afrikai Egyetem PhD-hallgatója. A Kandela Pszichológiai és Coaching Központ alapítója és szakmai vezetője.

Több mint húsz éve foglalkozik munkatársi és vezetői coacholással, mentorálással, támogatással, egyéni és párterápiával.

Munkájának ideológiája, hogy csak az önazonos, önmaga előtt is hiteles ember képes hosszú távon sikeres maradni, mert „Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni.” (Camus)

Ebben az epizódban arról beszélgetünk:

• Hogyan tekint szakértőnk a konfliktusokra? Ő maga hogyan éli meg, kezeli őket?

• Miért bántjuk egymást – gyakran észrevétlenül, akár egy-egy viccel is?

• Milyen kimondatlan szabályokat kellene betartanunk, hogy kevesebb fájdalmat okozzunk?

• Miért fontos a belső megerősödés ahhoz, hogy felismerjük: nem minden rólunk szól?

• Mindannyian sebzünk és mindannyian kapunk sebeket – miért fontos alázattal szemlélni a világot?

• Hogyan alakul át a fájdalom haraggá, és hogyan juthatunk el a megbocsátásig?

• Miért nem veszik észre sokan a megbántásokat – és miért ütköznek mégis falakba egy idő után?

• Hogyan tanulhatjuk meg a határhúzást – önmagunkkal és másokkal, például gyermekeinkkel szemben?

• Mitől tartanak a szülők, amikor nemet kell mondaniuk? Hogyan lehet mégis jól szeretni?

• Mit mond a Biblia a haragról, a megbocsátásról és a kapcsolati sebzettségről?

• Miért vágyunk ösztönösen a kapcsolatok rendezésére, és hogyan működik a megbocsátás folyamata?

• Honnan tudhatjuk, hogy valóban megbocsátottunk?

• Miért olyan nehéz kimondani: bocsánat?

Megélhetés? Önmegvalósítás? Örömforrás? Milyen szerepet tölt be életünkben a munka? Egyre többet foglalkozunk a lelkünkkel, ezért egyre fontosabb, hogy olyan hivatást válasszunk, amit élvezünk is. De mi van, ha annak idején rossz irányba mentünk? Váltani nem könnyű, kockázattal jár, és nem mindenki engedheti meg magának. A Spiritusz következő adásában a karrier-és pályaváltás lelki hátteréről beszélgetünk. Vendégünk Szabó Renáta pszichológus, karrier-tanácsadó és Rédai Róbert, aki huszonöt évig biztonsági vezető volt, most dzsúdóoktatóként keresi a kenyerét.

A tartalomból:

Miért akarunk karriert váltani, és mi tart vissza az elköteleződéstől? Hogyan hat ránk az önismeret ebben a folyamatban? Mennyire befolyásolják a környezetünk és a hozott mintáink a döntéseinket?

„Sodor az élet” – mondjuk gyakran. De hogyan segíthetünk magunkon egy ilyen változási folyamatban?

Vendégeink segítenek feltárni a karrierváltás mögött meghúzódó mintázatokat:

– Mi indítja el a változást – belső kényszer vagy egy külső hatás?

– Mikor természetes a váltás (például gyerekvállalás, anyagi helyzet, időbeosztás miatt)?

– Hogyan reagál a környezetünk a döntésünkre?

– Milyen beragadásaink lehetnek, és milyen opcióink vannak?

– Lecserélhetők-e a problémáink egy új munkával?

– Mi a munkakörnyezet és a vezető szerepe a döntésünkben?

És mit jelent az „idealizálás csapdája” a karrierváltás során? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.

Vendégeinkről:

Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus, karrier-tanácsadó, akinek érdeklődése és munkája középpontjában a karrier lélektana áll. Évekig dolgozott álláskeresőkkel, jelenleg pedig magánrendelésén fogad felnőtt klienseket Budapesten, illetve online tanácsadás keretében. Egyéni konzultációi során életvezetési kérdésekkel, karrierkrízisekkel, kiégéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozik.

Rédai Róbert a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát, majd a BMF Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karán végezte el a biztonságszervező szakmérnöki képzést. Rövid rendőrségi munka után vállalatoknál és multinacionális cégeknél dolgozott biztonsági-adatvédelmi vezetőként. Több mint huszonöt év vezetői munka után úgy érezte, eljött a váltás ideje.

Hitvallása:

„Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghez vinni.”

Örömgyilkosok, energiavámpírok, toxikus emberek – róluk beszélget Németh Szilvia szakértő vendégével a Spiritusz következő adásában. Igaz, e fenti kifejezéseket nem találjuk meg a pszichológia-tankönyvekben, mégis többnyire mindenki ismeri, már hallotta, vagy használja őket. Hiszen sokunk környezetében vannak olyan személyek, akik az életünkből inkább kivesznek, mintsem hozzátennének ahhoz valamit.

Vajon miért viselkednek így? Mi motiválja a mérgező szülők, társak, „barátok” megjegyzéseit, cselekedeteit? Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológussal igyekszünk ezt kideríteni, és fogódzókat találni ahhoz, hogy miképp lehet a bántó viselkedési formákat kezelni. Annyit elárulunk, teljesen felesleges arra várni, hogy ezek az emberek megváltozzanak, és a legtöbb esetben nem jelent valódi megoldást az sem, ha végleg megszakítjuk velük a kapcsolatot.

Felmerülő kérdések:

– Igaz, hogy a mérgező emberek valójában sérült személyiségek, akik saját komplexusaikat vetítik ki másokra?

– Melyek a legtipikusabb jelei annak, hogy mérgező emberrel van dolgunk?

– Hogyan reagálnak a szembesítésre? Van-e értelme leülni velük, és beszélni nekik arról, hogy bántón viselkednek?

– A baráti kapcsolatokat sem egyszerű végleg lezárni, a családtagjaihoz pedig a végsőkig ragaszkodik az ember. Mi az a pont, ami után már nincs tovább?

– Többet bántják-e azt, aki nem képes meghúzni a határait?

– Hogyan erősítsük meg magunkat annyira, hogy ne viseljen meg minket a mérgező viselkedés például egy munkahelyen?

Vendégünkről:

Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológus, okleveles pszichológus, valamint képzésben lévő család- és párterapeuta. Pszichológusi pályafutása során dolgozott iskolapszichológusként, lelki egészségfejlesztési szakértőként, valamint egyéni tanácsadóként. Jelenleg saját praxist vezet, ahol főként önismereti és kríziskezelési folyamatokban támogatja klienseit.

Szakmai érdeklődése a kapcsolati dinamika, a személyes határok védelme és a toxikus viselkedési mintázatok felismerése köré összpontosul. Emellett részt vesz különböző szakmai és önkéntes programokban, például a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak pszichés támogatásában és a Mental For Doctors kezdeményezésben.

Munkájának célja, hogy segítse klienseit önmaguk mélyebb megismerésében, valamint abban, hogy hatékony megoldásokat találjanak életük kihívásaira.

A tartalomból:

– Hogyan lehet súlyos témákról könnyedén beszélgetni?

– Miért hallunk arról, hogy az ötven feletti nők láthatatlanok a társadalom szemében?

– Hogyan éljük meg a fizikai változásokat, és mit csináljunk, ha azon kapjuk magunkat, hogy folyton a kifogásokat keressük?

– Hogyan találjunk választ az élet értelmére, különösen ötven körül?

– Hogyan dolgozzunk a kudarcainkkal, és miért fontos célokat kitűzni?

– Miért ne legyünk lusták magunkkal foglalkozni?

– Mi a különbség szabadság és szabadosság között, és miért fontos a hit?

– Miért lett Büky Anna ultrarövid terápiás konzulens, és mi a módszer titka?

Miközben mindenhonnan ömlik ránk a téma, keveset beszélünk róla. A szexualitással kapcsolatos kérdéseket felhozni nem könnyű, pedig érdemes: szülőként ugyanis ezzel is megalapozhatjuk a gyermekeink későbbi párkapcsolatait és egészséges szexualitását. Nevelésről, kommunikációról, férfi-női szerepekről is szól a Spiritusz következő adása. Vendégeink: Vadász Eszter tanácsadó és szexuálpszichológus, és Sevcsik Anna, az Élet.Érzés Egyesület alapítója. Mindketten többgyermekes édesanyák.

Tartalomjegyzék:

• Miért általános a prűd hozzáállás a szexualitás témájához?

• Miért mondják szakértőink, hogy újra kell tanulnunk szavakat és kifejezéseket ebben a témában?

• Lehet a családban nyíltan beszélni a szexualitásról?

• Van jelentősége a nemiség szempontjából, hogy bizonyos dolgokban apa vagy anya segít?

• Mikor beszélgessünk ezekről a témákról a családban?

• Miért fontos szabályokat kialakítani a családban?

• Mit takar a testtudat ebben a kontextusban?

• Beszélünk a kamaszkor kihívásairól is.

• Miért fontos az elfogadás a testünkkel kapcsolatban?

• Foglalkozunk a párokkal is: felvillantjuk, milyen problémákkal fordulnak szexuálpszichológushoz.

• Mit jelent tudatos szexuális életet élni?

A Spiritusz legújabb adásában egy rendkívül fontos, ám nagyon nehéz témát fogunk boncolgatni, a szülő és a már felnőtt gyereke közötti konfliktusokról lesz szó. Vajon létezhet-e kibékíthetetlen ellentét, megbocsáthatatlan sérelem a családi kapcsolatokban?

Vannak ajtók, amelyek úgy tűnik, örökre bezáródtak. Hogyan lehet elérni a közeledést, a békülést azok között, akik évek óta szóba sem állnak egymással? Szakértő vendégünk dr. Barát Katalin pszichiáter, pár-és családterapeuta, aki segítőként több mint negyven éve foglalkozik családi nehézségek, konfliktusok kezelésével.

Szükségünk van egymásra, gyereknek a szülőre, szülőnek a gyerekére, érezzük ezt mindnyájan, és bár sokszor pokolian nehéz megtenni az első lépést, félretenni a büszkeséget, de érdemes, mert gyakran a másik is csak egy apró gesztusra vágyik, és rögtön el is kezdődik az enyhülés…

Az adásban felmerülő témák, kérdések

– Sokat változtak a családi konfliktusaink az elmúlt negyven évben, vagy inkább csak a világ körülöttünk, de az, hogy alapvetően mit várunk az emberi, rokoni kapcsolatainktól, az nagyjából változatlan?

– A jogszabályok 18 év felett tekintenek az emberre nagykorúként. Pszichológiai értelemben mikortól nevezhető valaki felnőttnek?

– Normál esetben mikor és hogyan kezdődik a leválás a szülőkről, és meddig tart ez a folyamat? Milyen körülmények, tényezők nehezíthetik ezt?

– A saját identitás kialakulásával az ember önmegvalósításra törekszik és egyre nehezebben viseli, ha a szülei más irányba terelnék az elképzeléseit. Jobb egyetem, jövedelmezőbb hivatás választását presszionálják, és a párválasztásba is rendre beleszólnak puszta „jó szándékból” persze. Mi állhat az ilyen, „gyermekére rátelepedő” szülői attitűd hátterében?

– Sokan jóval 18 éves koruk után is még meg akarnak felelni a szüleiknek, amikor azonban ők is szülővé válnak, ez a korábbi alá-fölé rendeltségi viszony egyre feszítőbbé válik. Ha eddig nem történt meg, hogyan kell helyesen elkezdeni kijelölni a határokat úgy, hogy ne mérgesedjen el a kapcsolat?

– A mai fiatalok már foglalkoznak önismerettel, transzgenerációs témákkal, míg korábban az érzésekről sem nagyon lehetett családon belül beszélni. Hogyan lehet feloldani ezt a disszonanciát?

– Mi zajlik abban a szülőben, aki képes megszakítani a kapcsolatot a gyerekével, unokáival, akinek a szeretete haraggá alakul pusztán amiatt, hogy felnőtt gyereke meghúzta a határait, és már nemet mond bizonyos elvárásokra, és igyekszik átírni a régi családi mintázatokat?

– Általában a folyamatos összetűzéstől, a kapcsolat megszakadásától szenved mindkét fél, de vajon kinek kell nyitnia, megtennie az első lépést a másik felé?

– Az unokák érkezése képes enyhülést hozni akár egy hosszú ideje befagyott kapcsolatban is?

„Hálás vagyok, hogy ezen az egészen átmentünk. Sokkal többet adott nekünk, mint amennyit elvett tőlünk” – mondja a nehéz időszakról adásunkban egy érintett édesanya. Az Érintettek Egyesület azért dolgozik, hogy a daganatos betegséggel küzdő gyermekek és családtagjaik könnyebben vészeljék át a megterhelő hónapokat, éveket. Azonos című könyvükben (Érintettek könyve) személyes történetekkel és hiteles információkkal segítik a mindennapokat. Hogyan lehet ezt végigcsinálni? Mit éreznek a szülők, látva gyermekük fájdalmát, szenvedését? Hogyan reagál a környezet? Mi a lelkigondozó feladata? Ez mind kiderül a Spirituszban, vendégeink Keresztes-Németh Anita édesanya és Némethné Tóth Szilvia mentálhigiénés szakember.

Az adás tartalmából:

– Út a diagnózistól a gyógyulásig. Anita mesél Dorka lánya helyzetéről, állapotáról.

– Mit jelent egy ilyen diagnózis a szülőknek? A családtagok és a környezet számára más-más nehézséget jelent a helyzet – ezt is kifejtik a vendégek.

– Milyen szerepe van egy megtartó közegnek, és miért fontos ez a családban?

– Segítőként jelen lenni, kapcsolódni, meghallgatni – ezek kulcsfontosságúak.

– Mit tanul a segítő a beteg gyerekek édesanyáitól?

– Miért kiemelkedőek az érintettek által kezdeményezett támogatások?

– Mit jelent a „szent két hónap”?

– A segítő bevonódása: mikor és hogyan hasznos?

– Mi a helyzet a hozzátartozók szerepével és támogatásával?

– Hogyan működnek együtt anya és apa, nő és férfi, férj és feleség ebben a helyzetben?

– Sorstársközösség: a megosztás, a hitelesség és a támogatás szerepe.

– Az Érintettek könyve – miért egyedülálló, fontos és hasznos?