Zöld Egyenlőség

A gyerekeket nem könnyű távol tartani a fogyasztói társadalom hatásaitól. Ebben az erőfeszítésükben a szülők legtöbbször magukra vannak hagyva egy olyan környezetben, ahol a gyerekeket folyamatosan érik a fogyasztásra buzdító ingerek. Ugyanakkor türelemmel és példamutatással talán reménykedhetünk abban, hogy ők is fogékonyak lesznek a fenntarthatóság témáira. E heti adásunkban Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a gyerekek fenntarthatóságra neveléséről.

Gyerekeink egyrészt hihetetlen nyitottak a világra, és sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely még tökéletes összhangban van a természettel és a másokkal való törődéssel. Ugyanakkor ez a nyitottság azt is jelenti, hogy a gyakran manipulatív fogyasztói információk is könnyebben érik el őket egy olyan korban, amikor az összetett rendszerekről való gondolkodás még nem természetes. Míg azok a kollektív döntések nem születnek meg a társadalomban, amelyek megkönnyítenék a szülők helyzetét, saját erőfeszítéseiken múlik, hogy gyerekeiknek milyen viszonyuk alakul ki a fenntarthatósággal. Mi minden lehet segítségükre ezekben az erőfeszítésekben a könyveken, a szokásokon, a példamutatáson túl? Mik azok a témák, amiket érdemes behozni a gyerekeinkkel való párbeszédeinkbe és hogyan? Mi lehet az a kor, ami már valamennyire jó előrejelzést ad arról, hogy a gyerekeink felfogják egy-egy téma jelentőségét? Köves Alexandra Gévai Csilla íróval, képzőművésszel, kulturális antropológussal beszélget a Nagyon Zöld Könyvről, csillámporról, klímaszorongásról és inuitokról.

A népesedés kérdése a fontos ökológiai problémáink egyike. De az, hogy ki, mikor, a Föld melyik pontján és hány gyereket vállal, nem csak ökológiai, hanem igen érzékeny társadalmi kérdés is. Érzékeny, mert a gyerekvállalásból fakadó egyenlőtlenség sokféle formában van jelen – mind a gyerekesek és gyerektelenek, mind a férfiak és nők között. Réz Annát, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének oktatóját ezekről kérdezi Gébert Judit.

Ebben a podcastban a népesedés kérdésének társadalmi oldaláról beszélget Réz Anna, az ELTE BTK Filozófia Intézetének oktatója Gébert Judittal. Íme, néhány kérdés, amiről szó lesz: amikor gyerekvállalásról döntünk, akkor csak egyéni szempontokat kell mérlegelnünk, vagy figyelembe kell vennünk a lokális, globális közösségünk érdekeit is? Ha elfogadjuk, hogy a gyerekvállalás nem csak az egyénnek jó, hanem a közösségnek is, akkor mekkora részt vállaljon az ezzel kapcsolatos terhekből a közösség? Jelenti-e ez a gyerektelenesek büntetését? Létezik-e „ideális munkavállaló”, aki el tudja választani a gyerekével kapcsolatos teendőit a szakmájával kapcsolatos teendőktől? Milyen egyenlőtlenséget jelent a gyerekvállalás a munkaerőpiacon? Hogyan jelenik meg ez a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségben? Milyen volna egy olyan társadalom, melyben a gyerekvállalás terhei egyenlőbben oszlanak meg?

A Zöld Egyenlőség podcastjaiban egy olyan társadalmi átmenetről beszélgetünk, amely feltételezi az emberiség és a társadalmak fejlődésének képességét. Az integrálszemlélet egy lehetséges narratíva a fejlődésről, amely segíthet abban, hogy megértsük a világban meglévő kultúrák, társadalmi berendezkedések, és legfőképpen emberek különbözőségeit. Köves Alexandra ebben az adásban Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával az integrálszemléletről beszélget.

Az ökológiai közgazdaság által propagált társadalmi átmenetben az egyéni tudatosság, a kultúrák és paradigmák változása, valamint a társadalmi rendszerek intézményi struktúráinak átalakulása egyszerre, egymással együtthatásban vannak jelen. Ken Wilber, az integrálszemlélet megalapítója egy nagyívű keretrendszerbe helyezte el az emberi tudat fejlődésének útjait, amelyben ezek változásai építenek mind az elmúlt korok domináns narratíváira, mind a tudományban fellelhető lehetséges jövőbeni irányokra. Az általa felvázolt négy kvadránsban (lélek és psziché; test; kultúra és világnézetek; társadalmi rendszerek és környezet) haladunk az ösztönöstől a holisztikus és integrált én felé. Ezzel párhuzamosan pedig az archaikus-mágikus-mitikus világnézettől a tudományos-racionálison keresztül a pluralisztikus-holisztikus-integrál kultúra felé; amely elvezet a klánok-törzsek-feudális birodalmak világából a nemzetállamokon keresztül az értékközösségekig, és végül a holisztikus hálózatokig. A későbbi szintek mind magukban foglalják az előzőket, és így érdemes azok előnyeit megtartani, és hátrányait meghaladni. De hogyan? A szemléletről Köves Alexandra beszélget Gánti Bence pszichológussal, az Integrál Akadémia alapítójával.

Sokféle célból hasznosítjuk a velünk élő állatokat. De vajon megtehetjük-e ezt velük? Ha igen, milyen feltételeket kell nyújtanunk a számukra? És általában: milyen felelősséggel tartozunk az állatokért? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget.

Sokak szerint természetes alá-fölérendeltségi viszony van az ember és az állatok között. De valóban így van-e ez? Miért használják a bioetikusok azt a kifejezést, hogy „nem-emberi állat”? Van-e jogunk az állatokat a magunk céljaira használni, s ha igen, milyen mértékben tehetjük ezt? Van-e az állati termékek fogyasztásának morálisan helyes módja? Okozhatunk-e az állatoknak fájdalmat? Ha igen, milyen mértékben? Ugyanúgy érzik-e a fájdalmat a halak, mint az emlősállatok? Alkalmazhatjuk-e a „személy” kategóriáját az állatokra? Mit értsünk azon, hogy egy csimpánz lehet jogi személy? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélget Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával.

Milyen etikai kérdések merülnek fel, amikor az ember beavatkozik az élővilágba, amelynek ő maga is része? Mivel foglalkozik a bioetika? A nagy mértékű technológiai változás és globális környezeti problémák korában milyen új, eddig ismeretlen morális kérdésekkel kell szembenéznünk? És miért hasznos a számunkra, ha megfontoljuk a bioetikusok érveit? Az adásban Gébert Judit Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélget.

Az ökológiai közgazdaságtan – mely az élőlények és környezetük kapcsolatát helyezi középpontba – nehezen választható el attól a tudományterülettől, mely az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozik, azaz a bioetikától. Az adásban ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körül: (1) mi a bioetika? (2) Hogyan segíthet jobban megértenünk az ember és természet kapcsolatát egy környezeti és társadalmi problémákkal teli világban? (3) Hogyan változtatta meg az új technológia a biológiai ember fogalmát? (4) Hogyan kellene a technológia jelentette kockázatra etikai szempontból tekintenünk? (5) Vajon túlságosan emberközpontú-e a konvencionális közgazdaságtan?

A Zöld Egyenlőség podcast-sorozat 2020 januárjában indult, és a Podtail decemberi listája alapján bekerült a leghallgatottabb magyar podcastok közé, a tudományos podcastok kategóriájában pedig kifejezetten előkelő helyen áll. Az újévi adásban Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője az elmúlt évről és a jövőről beszélget Köves Alexandrával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Zöld Egyenlőség alapítójával, és bemutatkozik Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki 2021-től a podcast-sorozat társszerkesztője lesz.

A karácsonyi időszaknál talán nincsen megfelelőbb arra, hogy elgondolkozzunk, milyen értékek mentén tudna bekövetkezni egy olyan transzformáció, amely egy emberibb és fenntarthatóbb gazdaságot és társadalmat hoz létre, és arról, hogy mindehhez mit tud hozzátenni a keresztény vallás. Ferenc pápa hangja egyre többekhez – és nem csak hívő keresztényekhez – elér. Ebben az adásban a valódi keresztény értékekről beszélget Köves Alexandra Baricz Laura nővér közgazdásszal, domonkos rendi szerzetessel.

Baricz Laura nővér multinacionális cégeknél dolgozó közgazdászként dolgozott mielőtt domonkos rendi szerzetesként Istennek és a gazdasági berendezkedésünk valódi keresztény értékekkel történő megtöltésének szentelte életét, és egy igazán hiteles hang a magyar éterben. Vallja, hogy a főáramú gazdaság haszonelvűségen alapuló filozófiai megközelítése helyett ideje lenne visszatérni az erényetikai alapokhoz. Az önérdekkövető, haszonmaximalizáló, és racionális homo oeconomicus emberkép helyébe lépő homo reciprocans mások érdekét is figyelembe tudja venni, és ezáltal nem csak a világot teszi jobbá, de boldogabbá is válik. Ferenc pápa egyre hitelesebben képviseli egy társadalmilag igazságos és környezetileg fenntartható emberiség vízióját, és ha csak arra gondolunk, hogy a világon közel kétmilliárd ember vallja magát kereszténynek, ez nem csekély előrelépés és hatalmas lehetőség. A karácsonyi adásban Köves Alexandra Baricz Laura nővérrel, domonkos rendi szerzetessel, a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés alapítójával beszélget. Laura nővér nyugodt derűje és hitelessége igazi ajándék a 2020-as évben elfáradt lelkeknek.

Ebben a hónapban arra keressük a választ, hogy a különböző vallások milyen kapaszkodókat tudnak adni egy olyan társadalmi átmenetben, amiről az ökológiai közgazdaságtan szól. Míg a zsidó vallás nem gyakoroltatja az aszkétizmust, azonban a gazdagságot úgy tekinti Isten áldásának, hogy azzal komoly felelősség is együtt jár. Ebben az adásban Köves Alexandra a mózesi törvények jelenbe is átültethető üzeneteiről beszélget Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával.

Egy fenntarthatósági átmenetben a társadalmi és az ökológiai fenntarthatóság eléréséhez olyan gondolati váltásokra van szükség, ami meg tudja haladni jelenünk főáramú paradigmáit egy egyébként értékválságos időszakban. Történeti okokból a társadalmi igazságosságra erősen érzékeny közösségről beszélünk, azonban mi a helyzet a környezeti fenntarthatósággal? 2020 januárjában 500 rabbi és zsidó vezető hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, mégis a zsidó vallás környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetei kevéssé egyértelműek. Talán azért, mert a mózesi korban még nem is alakulhatott ki egy olyan fogalomrendszer, amely erre kitér? Ha a Földet az Úr az ember használatára teremtette, attól még annak védelme önmagában is cél lehet? Az antiszemita kritikák szerint a zsidók pénzzel való foglalatossága eleve kizárja, hogy együttműködjenek egy olyan változásban, amely erősen a felhalmozás ellen lép fel. Annak ellenére, hogy ezen jártasságuk éppen a történelmi kirekesztettségükből fakad, feloldható-e ez az ellentmondás? Köves Alexandra Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával beszélget arról, hogy mit tud hozzátenni a zsidó vallás egy fenntarthatóságra törekvő értékrend megteremtéséhez.

A buddhizmus alapelvei egyértelműen visszatükrözik a fenntarthatósági törekvéseket: vágyak leegyszerűsítése; erőszakmentesség minden érző lénnyel szemben; másokkal való őszinte törődés és együttérzés. Még egy nyugati ember számára is felfogható és vonzó értékek. Azonban az önkéntes egyszerűség vagy énünk központi szerepének elengedése nem is olyan könnyen befogadható. Mi a buddhista közgazdaságtan és mit tudunk belőle tanulni? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával.

Ebben a hónapban a vallások és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetünk, és a buddhizmus esetében nincsen nehéz dolgunk, hiszen olyan fogalmakkal alakítja világnézetét, amelyek akár egy fenntartható gazdasági megközelítés alapjai is lehetnének. Azonban ezek az elvek egyértelműen konfliktusban vannak a most domináns globális gazdasági logikával. Míg a képviselt értékrend vonzó lehet sokak számára, egy nyugati gondolkodónak például az én feladása elérhetetlennek tűnhet. Lehet-e az alapelveket mégis valamennyire adaptálni? Ráadásul egyre többet hallunk olyan sikeres vállalatvezetőkről, akik zent gyakorolnak, miközben milliárdos üzleteiket igazgatják. Összefér egyáltalán ez a kettő?  Bhutánt sokszor emlegetik fenntarthatósági összefüggésekben, hiszen míg a szubjektív boldogság mutatóiban egészen elől van, a GDP szerinti rangsorokban kifejezetten hátul helyezkedik el. Valóban boldogok vajon a bhutániak? Egyáltalán mi a boldogság ebben az értelmezésben? Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével beszélget a buddhista közgazdaságtanról, önkéntes egyszerűségről, boldogságról, „önfeladásról”, és Steve Jobsról.

Egy ökológiai és társadalmi átmenet mögötti gondolati váltás a legmélyebb meggyőződéseinket sem hagyja érintetlenül, ezért érdemes megvizsgálni a hitrendszereink és mindennapi cselekedeteink közötti összefüggéseket. A gazdasági működéstől elválaszthatatlanok a döntéseinket vezérlő etikai értékvállalások. Hogyan lehet ebbe a kérdésbe behozni a vallásokat? Erről beszélget Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával.

A Zöld Egyenlőség podcast sorozatban arról beszélgetünk, hogy hogyan lehet másként gondolkodni a világról, a gazdaságról, a társadalomról és önmagunkról úgy, hogy az harmonikusabb együttéléshez vezessen nem csak ember és ember, de ember és az ökológiai környezet között. Divatos lehet azt gondolni, hogy a gazdaság működésétől el lehet különíteni a bennünket vezérlő etikai értékvállalásokat, azonban egy fenntarthatósági átmenetben ezek aligha megkerülhető kérdések. Mit tudnak adni a vallások ezekhez a témákhoz? Szét lehet-e szálazni a vallási parancsok és a spiritualitás szabadságának fogalmait a fenntarthatósággal kapcsolatos küzdelmekben? Hogyan jön be ebbe a kérdéskörbe a materializmus? És vajon milyen vállalásokkal lépnek be a fenntarthatóságért zajló törekvésekbe az egyházak? Ebben az adásban ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Köves Alexandra Zsolnai Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Gazdaságetikai Központ vezetőjével.