Emberemlékezet

A Kádár rendszer a kezdeti tétovázás és helyezkedés után – amikor a szovjet fegyverek mögé bújtatták a terrort -, brutális megtorlással alapozta meg hatalmát. Ezt a terrort elemezzük: a sortüzeket, az internálásokat, a letartóztatásokat, a halálos ítéleteket és a börtönbüntetéseket. Egy társadalom megfélemlítését.

Sallóvölgyi Békeffy László tartalékos huszárfőhadnagy naplóját mutatjuk be. Írója a Donnál halt meg 1942 őszén, de addig követjük a bevonulástól a hídfőcsatákig eltelt fél évet. Különleges élmény: cenzúrázatlan emlékek a frontról.

1956. november. A szovjet bevonulást elemezzük. Hogyan jöttek, honnan jöttek, mit tettek? Vajon lett volna értelme az egész nemzet ellenállásának?

A klasszikus liberalizmustól a progresszív liberalizmusig kísérjük végig a magyar liberalizmus kialakulását, virágzását a nemzeti liberalizmus államalkotó korszakában a 19. század végén- 20. század elején és mai elolvadását, megsemmisülését.

Nem volt olyan régen a magyar történeklemben, amikor a kommunista pártnak volt saját fegyveres ereje. A munkásőrség a kádári terrorban és a terrorért jött létre, de 1989-es feloszlatása előtt már inkább a karrier megalapozója volt a pártállamban.

1956 magyar forradalma hirtelen tört ki, de a társadalomban sokáig és mélyen készült az ellenállás. Egy megsértett, megalázott és kifosztott ország állt szemben elnyomóival.

1944 október közepén még volt más út. Szálasi nyilas puccsa után már csak a pusztulás következhetett. Nyilas puccs a német fegyverek árnyékában: nem magyar érdek a Szálasi hatalom.

A XX. század a szociáldemokrácia évszázada volt, s különösen igaz ez a II. világháború utáni időszakra. No de hova tűnt a szociáldemokrácia? Mi történt a XX. században, amitől ez az irányzat mára elvesztette egykori jelentőségét?

Egy rendszer névadója, miközben életútja tele van árulással és önellentmondással. Mégis Kádár János nyerte meg a „csak egy maradhat” játszmát, amelyet Rajk Lászlóval, Rákosi Mátyással és Nagy Imrével játszott. Kádár János életrajza.

Magyarország nemzeti össztermékének két és félszeresére tehető a pusztítás, amelyet a megszálló románok végeztek csak a mai országterületen. A kivégzettek, meggyilkoltak száma is ezer fölötti. Most készül először a teljesség igényével regiszter az 1919-20-as román kártételekről, az egész Kárpát-medencére. Bandholz amerikai tábornok szerint a román hadsereg és vezetője, Mardarescu tábornok megérdemelné az „Ali baba és a negyven rabló” emlékérmet.