Emberemlékezet

Tóth Ilonka az ártatlanul kivégzettek egyike. Sorsa mutatja, hogy a kommunista hatalom milyen módon tesz tönkre a haza javán dolgozni akaró embereket.

Maguk is terrorcsapatnak nevezték magukat, s ez volt a dolguk is: a csekély támogatottsággal rendelkező kommunista hatalom 1919-ben is csak terrorral tudott ideig-óráig fennmaradni. Ekkor lőnek először embereket Budapesten a Dunába.

Esterházy János egyedül szavazott a szlovák parlamentben a zsidók kitelepítése, táborokba küldése ellen. A szovjet bevonulás után mégis deportálás várja, jár a gulágon, majd cseh börtönben hal meg a felvidéki magyarság egyik legnagyobb hatású politikusa. Magyar sors a vérzivatarban.

Keszthelyen a forradalom kitörése után egy héttel, 1956. november 1-én emeltek szobrot 56 hőseinek. Az úgynevezett „fehér embert” a kádári hatalom még sokáig nem merte elbontani a keszthelyi Fő térről. Amikor elbontották, gondos kezek elcsomagolták, s a rendszerváltoztatás után azonnal felállították – de nem az eredeti helyén. Most került oda vissza. Mindezek kapcsán beszélünk a vidék ötvenhatjáról is.

Remélhetőleg rövidesen hazakerülnek Sulyok Dezső iratai. A reménybeli magyar miniszterelnöknek ugyanúgy a kommunisták miatt kellett távoznia az országból, ahogy annyi más tehetséges, elkötelezett magyar embernek. Régebbi felvételünket adjuk közre.

A politikában fontos az őszinteség, vagyis hogy egy párt annak mutassa magát, amilyen valójában, s amilyen politikát visz majd, ha hatalomra kerül. Talán ez az SzDSz jelenség legnagyobb tapasztalata. Miként építette le a liberális politika a magyar államot a 20. század végén, a 21. század elején – ezt is megvizsgáljuk.

Bíboros, hercegprímás. És szenvedő ember. Megjárja a nyilasok és a kommunisták börtöneit is. Törvényszerűen kerül szembe mindkét totalitárius eszmével és rendszerrel. Életrajz Mindszenty Józsefről.

Magyar hőseink közül most a Délvidéken 1944-ben kivégzett Körösztös Krizosztom ferences szerzetes sorsát vesszük sorra. Együtt szenvedett és halt meg azzal a több tízezer magyarral, akik akkor a szerb partizánok etnikai tisztogatásának áldozatai lettek.

Apponyi Albertet leinkább az 1920-as tárgyalódelegáció tagjaként ismerjük. De hosszú politikusi útján ennél sokszínűbb élete volt. Életrajz.

Az 1988-1998 közötti hatalom-átmentés történetét vizsgáljuk kellő távlatból. Mi marad, ha elvész a politikai hatalom? A gazdaságot, a kultúrát, az intézményeket vesszük górcső alá és azt, hogy a Kádár-kori elit miként készült erre a hatalom-átmentésre.