Nagy és jelentős vidék volt hajdanán a teljes Fertő-tó környéke, valamint a Soprontól délre elnyúló – ma Közép- és Dél-Burgenland néven működő kiváló ausztriai borvidékek, továbbá ide tartoztak a közeli Kis-Kárpátok lankáin termő szőlők is, innen a korabeli neve: Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék. 1910-ben még 19 ezer hektár, ennek Trianon után megmaradt az egyötöde. Ebből is csak alig 2000 hektár van művelés alatt.

De hála néhány elszánt gazdának, Sopron az elmúlt két évtizedben igen szépen feljövőben van és felzárkózik régi hírnevéhez. Méretében megfogyva, de törve

nem, teszi a dolgát… Régi pincék megújulnak, újak is születnek, pontosabban nagyon régiek pár évtized kihagyás után újjászületnek.

Éppen ilyen a Steigler pince is, ahová a mai adásban belesünk. A történet ismerősnek tűnhet: a tulajdonos felmenői ősidőktől borászkodtak. Aztán Trianon, országdarabolás, később a szocialista korszak, a folyamat megszakad, csaknem 100 év telik el, majd a család mai leszármazottja – Lőrinczy Bálint – egyszer csak visszatér ősei szokásához és újra borászkodásba kezd. Ráadásul azonnal a legkorszerűbbnek számító organikus műveléssel. Szerencséjére talál ehhez illő világlátott s elhivatott soproni gyökerű szakembert Varga Tamás személyében, akivel bemutatjuk a Steigler pincét és borait.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet ezúttal a Steigler palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

A soproni Pfeinszl pincészet boraira annak idején egy különleges nevű boruk keltette fel a figyelmemet – többen így voltunk ezzel akkoriban: „Újra Együtt”. Ez volt a bor neve.

Valahol a 2000-es évek elején jártunk, nagyjából az uniós csatlakozásunk táján. Hamarosan kiderült, hogy ennek többes jelentése is van. A részben magyar gyökerű Pfneiszl család Trianon után a határ túlsó oldalára került, majd 1990 után részben visszatértek Sopronba, és itt is borászkodni kezdtek. Akkor még a papa, Franz kezdte újra a borászatot, de később a közben felcseperedő Birgit lánya vette át, majd becsatlakozott testvére, Katrin is. Noha azóta mindketten ifjú asszonyok, nekem mindig Pfeinszl-lányok maradnak.

Így most borhölgyeink sorozatomban egyből kettőt mutathatok be. Történetük minden szempontból nagyon érdekes és tanulságos.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a soproni Pfeinszl palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Záhony – Budapest – Párizs – Montpellier – Liszabon – Kalifornia – Ausztrália – Új Zéland. Ez az útja annak az ifjú, máris sokat látott és jelentős sikereket elért borászhölgynek, aki végül a Villányi Jammertál borbirtok főborászaként ért révbe.

Kövesdi Zsófia nagy ambícióval, rengeteg tudásvággyal vágott bele a borászkodásba, s máris számos nemzetközi tapasztalatot szerzett – és még valószínűleg fog is. Ő is több nyelven tud, az általa készített borok pedig hét nyelven beszélnek. Az eddigi hazai és kiemelkedő nemzetközi sikerei legalábbis erre utalnak.

Ennek részleteit vele beszéljük meg. Szabadítsuk ki a szellemet, ezúttal a Jammertál palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Egy német házaspár, akik több évtizeddel ezelőtt eljöttek Villányba, mert úgy hallották, hogy itt lehet a legjobb Portugiesert készíteni. Aztán itt ragadtak. Szeretik a bort és tisztelik a természetet, annak természetes állapotában és működésében.

Kilógnak a sorból minden szempontból. A pincéjük s a szőlőik a borvidék északi részén Pécsdevecseren találhatók, biodinamikus módon készítik különleges, erősen természetközeli boraikat. Ráadásul a villányiak legtöbbjéhez képest a Portugiesert nemcsak kötelező könnyű hétköznapi alapborként kezelik, hanem megtisztelt és kiemelt fajtaként. Ez is kilóg a sorból. De már maga az ideérkezésük, letelepedésük is érdekes történet.

Szabadítsuk ki a szellemet a villányi Wassmann palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Amikor az 1990-es években a rendszerváltoztatás után Villány szinte elsőként a hazai borvidékek közül beindult, az élvonalban egy ötösfogat alakult. Csak úgy neveztük őket, a villányi ötök: korsorban Tiffán Ede, Bock József, Polgár Zoltán, Gere Attila és Gere Tamás. Ők voltak az élharcosok, akiket azután sorra követni kezdtek a többiek. Azóta már hál’Istennek igen sokan vannak, akik híven közvetítik ennek a kiváló borvidéknek, terroirnak a jellegzetességeit, mindezt borba átmentve, s számtalan bizonyságát adva annak a ténynek, hogy a mi Villányunk semmivel sem kisebb kvalitású, mint pl. az agyonsztárolt Bordeaux-i borvidék.

Gere Tamás is az ötök tagjaként indult. A tisztánlátás kedvéért jelezzük, hogy Gere Attilával unokatestvérek, feleségeik pedig édestestvérek, így a rokoni szál kettősnek mondható. Tipikus családi pincészetről van szó, akik a villányi klasszikusok sorát erősítik több mint 30 éve, ott állnak az élbolyban töretlenül.

Időközben az utódok is felcseperedtek, akik valamennyien részt vesznek a családi borászat és panzió életében, sőt már az unokákkal a harmadik generáció is a látótérben van.

Tamás sajnálatos „félrelépése” 1998-ban - a tartály tetejéről erősen megnehezítette számára az aktív pincemunkát, s ekkor Zsolt fia szállt be a borászatba felmentő seregként, Viktória lánya pedig a családi panziót irányítja, de van bőven feladat a család többi tagjának is. De mindezt meséljék el ők maguk.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a Gere palackokból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Már eddigi hasonló műsorainkból is kiderülhetett, mennyire sokarcúak a mi borhölgyeink, mind megannyi egyéniség. De a mai választásunk egy, a sorból különösen kilógó hölgyre esett, akit már becsábítani sem volt könnyű. Erősen hagyta magát kéretni, mondván ő nem szokott interjút adni… Ő Iványi Zsófi, a természetes borkészítés elszánt híve. Noha a borszakmát magas szinten tanulta, mégis sajátos egyéni útját járja. Úgy véli, hogy a természetnél tökéletesebbet maga sem alkothat.

Ez a rejtett rousseau-i „vissza a természethez” szemlélet úgy tűnik az elmúlt egy-két évtizedben kezd újra felértékelődni, egyre többen vallják magukénak és követendőnek. Zsófi egyike a legelszántabbaknak. A Villányi borvidék kis falujában a hegy túloldalán, Vokányban működik pár hektáron, kompromisszumot nem ismerve érleli egyedi borait reklámra, marketingre és hasonló újkori úri huncutságokra fittyet hányva. Őt szeretném ma bemutatni.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet Iványi Zsófi palackjaiból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna

Ha az Érmellék szóba kerül, akkor az irodalomban jártasaknak az ott született Ady Endre ugrik be, a borászat múltját ismerőknek pedig az innen származó Bakator jut eszébe, hiszen a környék egy kiváló, régi magyar, ott egykor őshonos szőlőből készült Piros Bakator boráról volt híres.

A történelem múlt századi viharaiban – oly sok mindennel együtt – a borvidék majdnem elveszett, de a közelmúltban feltámadt. Sokban köszönhető ez néhány elszánt borásznak, köztük Heit Lórándnak is, aki adásunk vendége.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Ezúttal egy sok lábon álló, különleges pincészetet mutatunk be, melynek tulajdonosai fiatalok, dinamikusak, és szinte mindennel foglalkoznak, amit a bor köré elképzelni lehet.

A Mokos Pincészet a villányi borvidék kevésbé ismert északibb részén, Palkonyán található. Mokos Gábor a villánykövesdi régi házból indulva egyre növelte szőlőbirtokuk méretét, megtoldották azt jó sok hektár gyümölcsössel, s a borvidéken hagyományos szőlőborok mellett igen komoly gyümölcsborkészítésbe is fogtak, parádés választékkal.

S mivel közben a régi házat alaposan kinőtték, új pincészetet kellett építeni, most már Palkonyán. Jóval több lett ez, mint pince és feldolgozó. Van itt színház, halastó, szálloda. Las Vegas helyett Bor Vegas van.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Pühra Beáta neve jól ismert a borászpályán. Pályája kezdetétől folyamatosan képzi magát, így lett belőle mára élelmiszermérnök, okleveles borbíráló és az élelmiszertudományok doktora.

A Nyakas Pincénél az ikonikus Malya Ernő mellé került, aki alapvetően határozta meg további szakmai útját, hiszen visszavonulása után Pühra Beáta vette át a Nyakast, s azóta is betölti a főborász szerepét.

Évi egymilliónál is több palack bort készítenek. Többször jelölték az Év borásza díjra, végül 2021-ben, második nőként elnyerte a titulust. Vele beszélgetünk adásunkban.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya

Borhölgyeink-sorozatunkban ezúttal a Kunsági borvidékre ellátogatva Gálné Dignisz Évát mutatjuk be. Az alföldi bor az átlagpolgár tudatában a lesajnált kategóriában szerepelt, elfelejtve, hogy a 19. század végi filoxéravész idején éppen az alföldi bor volt nagyapáink, dédapáink megmentője a kiszáradástól. Akkor azért felment az Alföld ázsiója, hogy a tömegtermelés idején újra lemenjen.

A 90-es évektől néhány elszánt, mindenre képes borásznak köszönhetően lassan, de biztosan újra felívelt az alföldi borok megbecsültsége. Az egyik ilyen borász, s egyben adásunk vendége Gálné Dignisz Éva, aki ráadásul az első nő, aki már 2013-ban kiérdemelte az Év Borásza titulust. Mindezt a Kunsági borvidék Dunamenti körzetében, Szigetcsépen, a Csepel szigeten.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a palackból.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya