Emberemlékezet

Az 1921-es nyugat-magyarországi lázadás választ ad arra a kérdésre, hogy a magyarság képes lett volna vagy sem megvédeni az országot 1918 végén a rátörő kisszámú és rosszul felfegyverzett ellenségtől. 1918-ban kizárólag a Nyugat kegyelmében bíztunk, 1921-ben pedig magunkban, s a magyar diplomácia sem csak egy hangszeren játszott, hanem egy egész szimfonikus zenekart vezényelt, amelyben a fegyveres erő éppúgy szót kapott, mint a diplomáciai ravaszság. Így menekült meg Sopron. S így menekülhetett volna meg az egész ország.

A történelemkönyvek úgy emlegetik az 1947-es kékcédulás választást, hogy azon nagyjából 200 ezer hamis szavazatot adtak le a kommunisták javára. Csakhogy előtte 500 ezer embert kizártak a szavazásból, majd a választás után megsemmisítették a Pfeiffer-féle párt 49 mandátumát, amivel újabb 670 ezer szavazó akaratát hagyták figyelmen kívül. Tehát a kékcédulás választáson 1.370.000 voksot hamisítottak meg. Magyar rekord Rákositól.

Sokáig sikerült elkerülni a német megszállást és megőrizni az országot, benne a zsidóságot is a 20. század második felére. Háborús veszteségeink persze addig is voltak, de 1944. március 19-én eljött a német megszállás napja, s ezzel Magyarország 1991-ig megszállt ország maradt, valódi önálló döntések nélkül. Az önálló döntések hiánya látszik is a sorsunkon.

Csak jelképes sírja van. Hazája külügyminisztere 1946-ban nem tartott igényt még a testére sem. Pedig a szellemére is szükség lett volna, mert ő egyik legnagyobb és legtevékenyebb alakja volt annak a politikusnemzedéknek, amely országot faragott a trianoni torzóból.

A Bécsi Légió javarészt osztrák-német egyetemistái 1848-49-ben segítettek a magyar szabadságharcosoknak – remélve, hogy győzelmük a forradalom bécsi győzelmet is elhozhatja. No de mi közük van ezeknek a javarészt a szabadságharc csataterein elesett fiataloknak 130 évvel később a Kádár rendszer egyik tabujának megdöntéséhez?

Vendégünk szeret darázsfészkekbe nyúlni, s ezt most is megteszi. Azt gondolnánk, hogy a munkaszolgálatról már mindent elmondtak 1945 után, de nem. Itt is van mit átnézni még. Jelen esetben a Piszkos munka című kötetben a népbírósági perek anyagai kerülnek terítékre.

Az 1949-es választás ugyancsak fura szerzet volt Magyarországon. Ha valaki nem ikszelt, akkor választott – ezt főzték ki Rákosiék. De a magyar vidéket két hónapig becézgették is, hízelegtek, parasztnyomorító intézkedéseket vontak vissza, hogy aztán a „választás” után még nagyobb erővel csapjanak oda.

Vendég: Szekér Nóra történész a NEB munkatársa

Futballista, szövetségi kapitány, rendőrfőnök, ügyvéd, embermentő, kitelepített? Ki is volt valójában Dietz Károly? Mindez együtt, de ami a legfontosabb: magyar hős.

Rákosi és Kádár titkosszolgálatának is tökéletes célpont volt, pedig ez a fiatalember 1945-ben, 17 évesen csak az életét szerette volna megmenteni az Alpokban, 1956-ban pedig a szüleinek segített. De közben olyan eseményekbe keveredett, amelyek koncepciós perek kiváló vádlottjává tették. A kommunista hatalom természetrajza egy elvett életen keresztül.

A fiatalember abba halt bele, hogy egyetemre akart menni. Hiába felelt meg a felvételin, 1947-ben ez nem volt annyira egyszerű. 1957-ben sem… Beszélgetés egy fiatalemberről, akinek – ezt írja kegyelmi kérvényében – életében még egy jó napja sem volt. Miközben az ő sorsát fürkésszük, rajzot kapunk a Rákosi- és a Kádár rendszer valódi természetéről is.