Hello Anyukám

Ebben a húsvéthétfői epizódban arról beszélgettünk, hogy a hitnek és a vallásnak milyen szerepe van a gyereknevelésben. 

Rajnai Rebeka és Váradi Gábor voltak a vendégeink, így négyen ülünk a stúdióban, négy különböző nézőponttal. Szó esett katolikus nevelésről, zsidó és református családi háttérről, pünkösdi karizmatikus megélésről, valamint vegyes spiritualitásról is, amelyben helyet kap a sors, az angyalok és a reinkarnáció gondolata is.

Arról beszélgetünk, mit adunk tovább a gyerekeinknek, lehet-e hitre nevelni, mit jelent a vallás a mai családok életében, és hogyan fér meg egymás mellett ennyire különböző meggyőződés. Őszinte, nyitott és ünnephez illő beszélgetés lett belőle.

Áldott húsvéti ünnepet kívánunk! 

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

Ha fogamzásgátlásról beszélünk, szinte automatikusan a nőgyógyászat jut eszünkbe. Tabletta, spirál, hormonális módszerek, mellékhatások, rendszeres vizsgálatok – és ezekkel együtt járó felelősség is.
Felmerül a kérdés: miért?
Miért tűnik természetesnek, hogy a nő teste viselje a hormonális beavatkozások következményeit, miközben a férfiak számára is létezik valódi, tartós megoldás? Mi történik akkor, amikor egy férfi azt mondja: ebben a kérdésben én vállalok felelősséget?

A vazektómia sok országban már a tudatos családtervezés egyik elfogadott eszköze. Magyarországon viszont még mindig ritka döntés, amit rengeteg tévhit és erős társadalmi reflex kísér.

De mi is az a vazektómia? Mit jelent ez a beavatkozás a férfi ivarszervekre nézve? Hogyan működik utána a szexualitás, a házasélet, és miért dönt valaki úgy, hogy egy ilyen – sokak szerint végleges – lépést hoz meg a saját testével kapcsolatban?
Egy olyan házaspár a vendégünk ma, akik több év tapasztalat után örömmel osztják meg veletek, kedves hallgatók a tapatszalataikat.
Hello Lugosi Dóra, hello Takács Áron.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

A mai adásban arról a TradWife mozgalomról beszélgettünk, ami milliókat inspirál és legalább ennyi embert dühít is. Visszalépés a múltba? Vagy csendes lázadás a modern női szerepek ellen? 

Vendégünk Rajnai Rebeka volt, egy kisfiú és egy kislány anyukája, aki az anyaság mellett fotózással, videózással és illusztrációk készítésével foglalkozik.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

A mai epizód egy különösen fontos és érzékeny témát érint.

Március 21-e a Down-szindróma Világnapja. Egy nap, amikor világszerte egy kicsit tudatosabban figyelünk a Down-szindrómával élő emberekre és azokra a családokra, akiknek a mindennapjai ehhez az állapothoz kapcsolódnak. Arra emlékeztet minket, hogy a sokszínűség nem kivétel, hanem az élet természetes része. 

A mai vendégem egy olyan édesanya és színésznő, aki erről nem elméletben, hanem a saját életén keresztül tud mesélni.
Balla Eszter évek óta őszintén beszél arról, milyen Down-szindrómás gyermeket nevelni. Amikor megszületett a kislánya, Emma, és megtudták a diagnózist - azóta egy olyan utat járnak, amelyben ugyanúgy jelen van a szeretet, a tanulás, a nehézségek és a rengeteg öröm is. 

Eszter gyakran mondja, hogy ezek a gyerekek nem „kevesebbek”, egyszerűen másképp működnek - és közben rengeteget tanítanak a világról, az elfogadásról, és arról, hogy mit jelent igazán figyelni egymásra.

Ebben a beszélgetésben nemcsak a Down-szindrómáról beszélgettünk.
Beszélgettünk félelmekről, szülői kérdésekről, a diagnózis pillanatáról, a társadalmi reakciókról - és arról is, milyen erő születik abból, amikor egy család megtanul más szemmel nézni az Életre.

Ez az epizód talán segít egy kicsit közelebb kerülni egymáshoz.
Megérteni. 

Elfogadni. 

És talán másképp látni azokat a történeteket, amelyek elsőre „különlegesnek” tűnnek - de valójában nagyon is emberiek.

Hallgassátok szeretettel a beszélgetést Balla Eszter színésznővel.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

Nőnap után egy nappal beszélgettünk, miért bántják egymást az anyák.                                                                                                
 Az „ősanya” kifejezés ma már sokszor szitokszóként repül egyik nőtől a másik felé. Szoptatás, altatás, hordozás, hozzátáplálás, munkába visszatérés, képernyőidő – szinte minden döntés mentén kialakulhat egy láthatatlan verseny, ahol az anyák nem támogatják egymást.

Vendégünk volt Molnár Csenge óvodapedagógus , aki 25 évesen már egy fél éves kislány édesanyja, valamint Lugosi Dóri , négygyermekes édesanya is.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

Bár nem a gyerekek a célközönség, a kampányidőszakban kitett plakátok, videók és hirdetések stílusa miatt sokszor ők is megszólítva érzik magukat. A harsány vizualitás, az erős érzelmi töltetű mondatok és a félelemkeltő narratívák a legkisebbekhez is eljutnak – akkor is, ha nem nekik szólnak.

Pedig a gyerekeknek joguk van kimaradni a politikai kampányokból.

Mit élnek meg ilyenkor? Hogyan hat rájuk a kampányüzenetek világa? És mit tehetnek a felnőttek azért, hogy biztonságban tartsák őket – fizikailag és érzelmileg is?

Erről beszélgettünk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával, Stáhly Katával a legújabb epizódban.

Hallgasd meg a legfrissebb adást, és gondolkodjunk együtt arról, hogyan védhetjük meg a gyerekeket attól, ami nem nekik szól. 🎧

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

A legújabb epizódunkban Váradi Gábor, egy 2 éves kisfiú és egy hamarosan megszülető kislány édesapja volt a vendégünk, aki első gyermeke második életévében otthagyta a munkáját, és beállt háztartásbelinek. Az élethelyzetük úgy alakult, hogy a felesége ment vissza dolgozni, Gábor pedig egy évet töltött GYED-en.

Hogy telt ez az év?
 Milyen férfiként belevágni egy ilyen, itthon még mindig szokatlan szerepbe?
 Milyen reakciókat kapott a környezetétől – családtól, barátoktól, idegenektől a játszótéren?
 Volt-e benne bizonytalanság vagy identitásválság amiatt, hogy kilépett a klasszikus „kenyérkereső” szerepből?
 Mit tanult magáról és az apaságról ez alatt az idő alatt?
 Milyen volt a kapcsolata a kisfiával ebben az intenzív, együtt töltött évben?
 Hogyan változott a házasságuk dinamikája attól, hogy a felesége lett a fő kereső?
 Mit gondol a társadalmi elvárásokról a férfiak és nők szerepeivel kapcsolatban?
 És vajon mit csinálna másképp, ha újrakezdhetné?

Hallgasd meg az epizódot, és tudd meg, hogyan él meg egy férfi egy ilyen életszakaszt – őszintén a nehézségekről, az örömökről és az apaság újradefiniálásáról.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

"Én nem erre a lóra fizettem be, én jó anya akartam lenni!!"

Tabu. Elgyászolni egy gyereket, aki él? - Van ennek a mondatnak értelme?!

Amikor valaki felnőttként kap egy diagnózist (legyen az ADHD, autizmus vagy bármilyen neurodiverzitás), vagy szülőként szembesül gyermeke másságával, egy kettős folyamat indul el. Ott van a megkönnyebbülés, hogy végre van neve a nehézségeknek, de ott van egy mély, fájdalmas veszteségélmény is: 

az addigi jövőképünk, az elvárásaink és a 'normalitásba' vetett hitünk elvesztése.

Vendégem Óvári Anna, aki szakemberként és érintettként is pontosan tudja, milyen stációkon megyünk keresztül ilyenkor. Anna segít nekünk megérteni, hogy a gyász nem csak a halálhoz kapcsolódhat, és hogy a diagnózis elfogadása felé vezető út miért pont a fájdalom elismerésével kezdődik.

Anna olyan gyógyító mondatokat mondd ki, amelyekkel tudom, hogy sokatok nagyon erősen fog kapcsolódni. 

Nem vagytok egyedül! 

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

A legújabb adásban a számokról beszélgettünk. Pontosabban egy olyan számról, amit a nők többsége próbál elrejteni, kicselezni vagy legalábbis finomítani. 

Milyen ma nőként öregedni?

Egyáltalán: miért hívjuk ezt öregedésnek? Nem lehetne, hogy inkább úgy tekintsünk rá, mint a patinásodásra, ahol az idő nem koptat, hanem értéket ad? Nem lehetne, hogy inkább a karakteresedésnek hívjuk, ahol minden év csak hozzáad az emberhez? 

Timinek nemsokára kerek születésnapja lesz, és ahogy ezen gondolkodtam (Szandra vagyok), belém hasított a kérdés: vajon illik-e egyáltalán kimondanom, hányadik az a bizonyos szülinap? És itt álljunk meg egy pillanatra! Miért alakult ki ez a társadalmi reflex, hogy egy nőtől nem illik megkérdezni a korát? Miért kódoltuk bele a kultúránkba, hogy az idő múlása olyasmi, amit titkolni, szépíteni vagy szégyellni kellene? Miért érezzük úgy, hogy a 40, 50 vagy 60 felett már illik "láthatatlanná" válni?

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok

Tetűinvázió. Közeledő 40. születésnap. Lejárt jogosítvánnyal vezetés. Gyerekek iratainak hosszabbítása. Agykutatásról szóló TikTok videó. Tarotkártya-húzás. Igen, mindez egy epizódban. 😅🔮

Lugosi Dóri volt a vendégünk, és ezzel útjára indítjuk a Hello! Hogy vagy ma? sorozatunkat.  Egy igazán kötetlen, őszinte beszélgetést hoztunk, azt a fajtát, amit nagyon szerettek és amiből kiderül, hogy mindannyian egy cipőben járunk.

Support the show

Kövess minket a közösségi oldalakon is!
Instagram
FaceBook
FB zárt csoport
TikTok